Ugrás a tartalomhoz

Ezüst celózia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüst celózia
Ezüst celózia (Celosia argentea) virágán egy méh
Ezüst celózia (Celosia argentea) virágán egy méh
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Disznóparéjfélék (Amaranthaceae)
Alcsalád: Amaranthoideae
Nemzetség: Celózia (Celosia)
Faj: C. argentea
Tudományos név
Celosia argentea
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüst celózia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüst celózia témájú médiaállományokat és Ezüst celózia témájú kategóriát.

Az ezüst celózia[1] (Celosia argentea) a szegfűvirágúak rendjén (Caryophyllales) belül a disznóparéjfélék családjába (Amaranthaceae) tartozó celózia (Celosia) nemzetség egyik faja. Hazánkban igen közkedvelt dísznövény, falusi kertekben nagyon gyakori, hisz a sok más kerti növénnyel ellentétben igen igénytelen, palántázni nem kell, csak magról vetni, s azt is csak általában egyszer, hisz a következő évben az ősszel elhullott magok kikelnek. Virágzata sokféle színű lehet: a zöldestől egészen a sötétbordóig. Szára vaskos, lédús, levelei szórtan állnak a száron. Színe világoszöld, hajtása sima tapintású, szőröket nemigen visel. Magassága elérheti a 60–80 cm-t is.

Az európai kertekben már a reneszánsz korban is ültették ezt a növényt, a barokk kertművészet is igen kedvelte. Régi füveskönyvekben is igen gyakran ábrázolták.

Két változata gyakori:

  • Celosia argentea var. cristata – tarajos celózia, vagy kakastaraj.[1]
Nevét jellegzetes, ellaposodott, tetején hullámos-karéjos, kakastarajra emlékeztető virágzatáról kapta. Nem tévesztendő össze a rendszertanilag jóval távolabb álló kakastaréj (Pedicularis) növénynemzetséggel és fajaival!
  • Celosia argentea var. plumosa – tollas celózia.[1]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Priszter 1999

Források

[szerkesztés]
  • Urania Növényvilág – Magasabbrendű növények I., Gondolat Kiadó, Bp., 1974
  • Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 132., 330. o. ISBN 963 9121 22 3