Evangélikus templom (Kaposvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaposvári evangélikus templom
A kaposvári evangélikus templom 2016-ban.JPG
Vallás evangélikus
Egyházmegye Nyugati (Dunántúli)
Építési adatok
Építése 1928–1929 (88 éves)
Stílus szecessziós, eklektikus
Tervezője Sándy Gyula
Felszentelés 1929. június 23.
Felszentelő Kapi Béla püspök
Elérhetőség
Település Magyarország Kaposvár
Cím Kossuth Lajos u. 39.
Elhelyezkedése
Kaposvári evangélikus templom (Kaposvár)
Kaposvári evangélikus templom
Kaposvári evangélikus templom
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 48″, k. h. 17° 47′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 48″, k. h. 17° 47′ 26″

A kaposvári evangélikus templom a város egyik helyi építészeti védelem alatt álló épülete. Az 1929-ben elkészült építmény a település evangélikus hívőinek egyetlen temploma.

Története[szerkesztés]

Az első imaház[szerkesztés]

Az evangélikusok kis számban ugyan, de évszázadok óta jelen voltak Kaposváron. A 19. század elején még csak néhány tucat élt belőlük a településen, de számuk folyamatosan emelkedett, a 20. század elején pedig már megindult gyülekezeti életük is. 1902-ben a helyi reformátusokkal történt megállapodás alapján közös (de nem egyesült) gyülekezetet alkottak a két protestáns egyház kaposvári hívei, az evangélikusok a város református templomában tartották istentiszteleteiket.

Ez a helyzet egészen 1916-ig állt fenn, amikor az evangélikusok önálló gyülekezetet alapítottak, és saját imaházat béreltek. A háború miatti katonai lefoglalások következtében a városban nehéz volt szabad épületet találni, ezért végül a mai Teleki utcában álló, 1891-ben épült egykori tűzoltószertár épületét rendezték be imaháznak. A földszint nagy termében karzatot építettek és itt tartották az istentiszteleteket, az emeleten pedig a lelkészlakás kapott helyet. Az új imaház felavatására 1917. január 21-én került sor Kapi Béla püspök közreműködésével.[1]

A jelenlegi templom[szerkesztés]

1925 májusában döntött úgy az evangélikusok közgyűlése, hogy saját templomot fognak építeni. A várostól és Somogy vármegyétől megkapták a Honvéd téren az éppen akkor kialakítandó új park (a mai Berzsenyi park) nyugati szomszédságában elterülő, 510 négyszögöles telket, és bár anyagi segítséget nyújtott az országos egyház, az egyházkerület és még a kultuszminisztérium is, mégis arra kényszerültek, hogy az egyházi adót megduplázzák, 50 000 pengős kölcsönt vegyenek fel, a hívektől pedig „téglajegyek” formájában önkéntes adományokat is gyűjtsenek. Végül összegyűlt az elegendő forrás, így elkezdődhetett az építkezés.

A templom a Sándy Gyula műegyetemi tanár által tervezett tizenkettedik templom volt. A munkálatokat Harsányi Géza vezette, a lakatosmunkákat Dausek Géza végezte, a kőfaragásokat Borovitz Imre készítette, az oltár és a szószék a Mihalovits testvérek alkotásai, míg az oltárképet Halvax Gyula későbbi festőművész (akkor még csak akadémiai hallgató) adományozta a templomnak. Az elkészült épület felavatására 1929. június 23-án került sor, a szertartást ismét Kapi Béla vezette.

Az 1990-es évekbben új lelkészlakást építettek az udvar felé, a régit pedig gyülekezeti házzá alakították. Ezt 1996-ban szentelte fel Harmati Béla püspök.[1]

Az épület[szerkesztés]

A vörös téglákból épült templom hagymakupolás tornya, és az azon található bejárata keleti irányba, a park felé néz. A fő templomtest alaprajza görögkereszt: jobb oldalon található a szószék, középen az oltár, bal oldalon pedig a gyermekek keresztelőhelye van. Az épületen az eklektika és a szecesszió jegyei is megjelennek (különösen szembetűnőek a magyaros növényi díszítések), míg a bélletes főkapu és a legtöbb nyílásforma neoromanikus stílusú.[1]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv, 36–39. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1