Esztam

Az esztam (angolul stride piano) egy játékmód, ahol a kísérőhangszerek felváltva szólalnak meg és ezáltal egy lüktető ritmuskíséretet hoznak létre. Általában az első lüktetést egy ütemben mindig a mélyebb hangmagasságú hangszer kezdi – a basszushangszer játssza az „egyet” vagy "egyeket" – utána egy tőle magasabb hangmagasságú hangszer „válaszol” – az akkord hangszer játssza a „kettőt” vagy „kettőket” vagy úgymond „kontrázik” rá.

Eredete[szerkesztés]

Az esztam szó valószínűleg két hangutánzó szó összekapcsolásából ered: a rezesbandákban a cintányéros általában az ütem első hangjára üti össze a hangszert ezáltal a rá jellemző hangot előállítva (hangutánzással „(e)sz”) és ezt követi a „kontrás” (általában basszustrombitás – trombita hangutánzással „tam”) – összerakva a két hangutánzó szó „esztam”. Ha egy ütem szünetjellel kezdődik, tehát nem szólal meg az első ütésre hang („egy”), akkor általában az „esz” szóval számolnak a szünetjelre, pl. „esz”, két, há', négy.

$<< \new Staff { \new Voice = "solo" \relative c' { \override Score.NonMusicalPaperColumn.padding = #7 \time 2/4 c-.^"\"esz\"" <<c e g-.^"\"tam\"">> \bar "||" r4^"\"esz\"" c-.^"\"tam\"" \bar "|." } } \new Lyrics{ \lyricsto "solo"{ egy két két } } >>$

Az első ütemben az első hangot („egy”) üti a cintányéros és a basszus (pl. tuba) is akkor szólal meg (cigányzenekar esetében a nagybőgő), és a másodikat ("kettő") a fúvószenekar esetében a harsonás, vagybassustormbitás (cigányzenekar esetében a brácsás vagy ritkábban "kontrás").

A második ütemben a szünetjelre „számolás” van feltüntetve – a szünetjelre nem „egy”-et, hanem helyette „esz”-t mondunk szóban

Előfordulása[szerkesztés]

A Kárpát-medence népeinek népzenéjében (cigány, magyar, horvát, román, szerb, szlovák stb.) mind megtalálható az esztam játékmód, de még más népek zenéjében is, pl. ragtime, vagy akár a komolyzenében. A magyar népzenében legismertebb példája a friss csárdás (vagy friss, szapora, gyors, gyors csárdás), továbbá az ugrós dallamokat is ilyen módon kísérik a zenészek. A kávéházi cigányzenében a friss csárdáson kívül az andalgót és az esztamcsárdást is esztammal kísérnek. Ezekben a zenékben a nagybőgős játssza az egyet és a brácsás kontrázik rá. Nem utolsósorban a fúvószenekarok az indulókat (mars), foxokat is esztammal zenélik.

A moldvai csángó népzenében és a román népzenében is megtalálható a szirba(wd), aminek érdekessége, hogy kicsit „késve” kontrázik a kíséret a basszusra, mivel hármas osztatúak az ütemek – egy 2/4-es ütem két triolából áll össze.

A ragtime esetében nincs külön hangszer az „egyekre” és a „kontrára”, hanem a bal kéz játssza mindkettőt a zongorán.

Hagyományos friss csárdás ritmus:

$\new StaffGroup << \new Staff \with { instrumentName = \markup { \hcenter-in #-10 Brácsa } } { \set Staff.midiInstrument = "viola" \time 2/4 r8 <<c' e' g'-.>> r <<c' e' g'-.>> r <<c' e' g'-.>> r <<c' e' g'-.>> \bar "|." } \new Staff \with { instrumentName = \markup { \hcenter-in #-10 Nagybőgő } } { \clef bass \set Staff.midiInstrument = "contrabass" c8-. r c-. r c-. r c-. r } >> \layout { indent = #20 }$

(Fúvószenekar esetében például az induló is ilyen ritmusban van előadva – brácsa helyett harsonás "kontrázik" és a nagybőgő helyett tubás adja az "egyeket")
Szirba ritmus:

$\new StaffGroup << \new Staff \with { instrumentName = \markup { \hcenter-in #-10 Brácsa } } { \set Staff.midiInstrument = "viola" \time 2/4 \tuplet 3/2{r8 r <<c' e' g'-.>>} \tuplet 3/2{r8 r<<c' e' g'-.>>} \tuplet 3/2{r8 r <<c' e' g'-.>>} \tuplet 3/2{r8 r<<c' e' g'-.>>} \bar "|." } \new Staff \with { instrumentName = \markup { \hcenter-in #-10 Nagybőgő } } { \clef bass \set Staff.midiInstrument = "contrabass" \tuplet 3/2{c8-. r r} \tuplet 3/2{c8-. r r} \tuplet 3/2{c8-. r r} \tuplet 3/2{c8-. r r} } >> \layout { indent = #20 }$