Ernest Meissonier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ernest Meissonier
Ernest Meissonier young.png
Született Jean-Louis-Ernest Meissonier
1815. február 21.[1][2][3][4][5]
Lyon[6]
Elhunyt 1891. január 31. (75 évesen)[1][2][4][5][7]
Párizs[8]
Állampolgársága francia[9]
Házastársa
  • Élisa Meissonier
  • Emma Steinheil
Gyermekei Charles Meissonier
Foglalkozása
  • szobrász
  • festőművész
  • politikus
  • illusztrátor
Tisztség
  • Mayor of Poissy (1878–1879)
  • elnök (1890–, Société nationale des beaux-arts)
Iskolái Lycée Charlemagne
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja (1846)[10]
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje (1856)[10]
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka (1867)[10]
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje (1880)[10]
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje (1889)[10]
Sírhely Cimetière de la Tournelle
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Meissonier témájú médiaállományokat.

Jean Louis Ernest Meissonier (Lyon, 1815. február 21.Párizs, 1891. január 31.) francia élet- és csataképfestő.

Életrajza[szerkesztés]

Mint ifjú Párizsba kerülve egy ideig Cogniet műtermében dolgozott. Eleinte illusztrációkat készített a bibliához, költészeti művekhez, Rousset világtörténetéhez, a Dühöngő Roland-hoz, Pál és Virginiához stb., de már 1834-től hajszálfinoman kidolgozott, kis méretű zsánerképekkel lépett föl és aratott fokozódó sikereket. Képeinek tárgyait nagyrészt XIV. és XV. Lajos korából merítette, míg művészeti szempontból a holland zsánerfestők hatása alatt állott. Azok finom festőiségét francia szellemmel, eleganciával egyesítette és így korának legünnepeltebb festői közé tartozott, akinek műveit hallatlan árakkal fizették. Később III. Napóleon császár megbízásából jeleneteket festett az olaszországi hadjáratból, melyen maga is részt vett és néhány képe, köztük a leghíresebbek, I. Napóleon korát örökíti meg, ámbár ereje nyomatékos történeti ábrázolásra nem volt elég. Nevezetes művei: Hollandi polgár meglátogatja a polgármestert (1834); Sakkozók Holbein idejében (1835); Szerzetes a betegágynál (1838); Az angol doktor; Az olvasó (1840); A filozófus; Lovasok pihenője; Festő műtermében (1843); Az őrszem (1874); A képkedvelő; Olvasás Diderot-nál (1867); A kártyázás következményei (1865); Desaix tábornok a rajnai hadseregnél; III. Napóleon Solferinónál (1864); I. Napóleon a friedlandi ütközetben (1875); A kuglizók (1878); A hazatérő postillon (1889); Napóleon visszavonulása 1814-ben; 1806. október 14-ike (1891). Rézkarcokat és litográfiákat is készített, rokonszenvesek grafikái, pittoreszk könyvillusztrációi. 1861-től tagja volt a párizsi akadémiának. Korában legjelentősebb művészei közé tartozott.

Emlékezete[szerkesztés]

Szobra Poissy-ban

Szobrát, mely Antonin Mercié alkotása, 1895-ben a Louvre kertjében állították fel, ezt 1980-ban áthelyezték a Poissy-ban található Meissonier parkba.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Ernest Meissonier
  3. Jean Louis Ernest Meissonier (francia nyelven). Ministry of Culture
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. RKDartists. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  10. a b c d e LH/1818/30