Léon Cogniet
| Léon Cogniet | |
 | |
| Született | 1794. augusztus 29.[1][2][3][4][5] Párizs[1] |
| Elhunyt | 1880. november 20. (86 évesen)[6][2][4][5][7] Párizs 10. kerülete |
| Állampolgársága | francia[8] |
| Házastársa | Catherine-Caroline Cogniet[9] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Léon Cogniet témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Léon Cogniet (Párizs, 1794. augusztus 29. – Párizs, 1880. november 20.) francia történeti képfestő.
Életpályája[szerkesztés]
Guérinnél tanult, azután öt éven át látogatta a francia akadémiát Rómában. Visszatérése után Párizsban, a politechnikai intézetnél (École Polytechnique) és az École des Arts-nál volt rajztanár, majd 1849-ben az akadémia tagja lett. A David-féle klasszikai irányú hagyományokban nőtt fel, de sikeresen törekedett szabadabb mozgásra és nagyobb természetességre, és később a romantikusok, különösen Ary Scheffer hatása alatt állott. Későbbi műveiben szerencsésen egyesíti a régiek nemes egyszerűségét a romantikus iskola tüzével. Már első képeivel (Marius Karthágó romjain, A betlehemi gyermekgyilkosság, 1824) nagy feltűnést keltett, ezekkel alapozta meg hírnevét. A későbbiek közül legnevezetesebbek: Rebekka kiszabadítása az égő kastélyból, Walter Scott Ivanhoe-ja nyomán (1831), a Párizsi nemzetőrség kivonulása 1792. (1836, Versailles-i nemzeti képcsarnok), főleg azonban Tintoretto, amint lámpavilágnál lefesti holt leányát (1843) c. műve, mely festmény a maga idejében óriási népszerűségnek örvendett. Jelentős alkotásai még: A pestis Jaffában (Louvre), A heliopolisi ütközet. Tájképein kívül monumentális festményeket is készített: Napóleon Egyiptomban a régészek körében (mennyezetfestmény a Louvre-ban), néhány festmény párizsi templomokban. Nevezetesebb arcképei: Lajos Fülöp ifjúkorában, de Crillon asszony és Guérin (tanítója). Életében nagy tekintélye volt, sokan a legkiválóbbak közé sorolták, megbízták a Louvre és a versailles-i kastély egyes termeinek dekorálásával. Fő jelentősége tanítói működésében rejlik; Francia- és Németországból köréje sereglett tanítványai között oly kitűnő művészek is voltak, mint Meissonier és Bonnat.
Galéria[szerkesztés]
-
Kasztór, Polüdeukész és Helené, 1817 -
-
Az egyiptomi hadjárat, mennyezetkép a Louvre-ban, 1835
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893) 451. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
- Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880) 365. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
- Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912) 582. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
- Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 201. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
- Meghal Cogniet francia festő. mult-kor.hu, 2004. szeptember 13. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d [LH//560/44 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Léon Cogniet (holland nyelven)
- ↑ a b KulturNav (angol, bokmål norvég, svéd, finn, dán és észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ état civil d'artistes français, 185
- ↑ Berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2017. november 2. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ a b Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908
- ↑ La sculpture dans les cimetières de Paris, 1897, 118
- ↑ Dictionnaire historique du Père-Lachaise, 96
