Erdei szálkaperje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei szálkaperje
a természetes élőhelyén
a természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Brachypodieae
Nemzetség: Brachypodium
Faj: B. sylvaticum
Tudományos név
Brachypodium sylvaticum
(Huds.) Beauv.
Szinonimák
Szinonimák
*Agropyron miserum (Thunb.) Tanaka.
  • Agropyron nubigenum (Nees ex Steud.) Nees ex Koord.
  • Agropyron sylvaticum (Pollini) Chevall.
  • Agropyrum miserum (Thunb. ex Murray) Tanaka
  • Brachypodium barbinode Bercht. & Seidl
  • Brachypodium fontanesii Nees ex Hook.f. [Invalid]
  • Brachypodium formosanum Hayata
  • Brachypodium gaditanum Talavera
  • Brachypodium glabrum Candargy ex Koidz. [Invalid]
  • Brachypodium glaucovirens f. intermedium Degen
  • Brachypodium gracile var. pubescens Peterm.
  • Brachypodium gracile f. pubescens Peterm.
  • Brachypodium hayatanum Honda
  • Brachypodium involutum Buse
  • Brachypodium kelungense Honda
  • Brachypodium kurilense (Prob.) Prob.
  • Brachypodium laxum Bercht. & Seidl
  • Brachypodium manschuricum Kitag.
  • Brachypodium miserum Koidz.
  • Brachypodium miserum subsp. kurilense (Prob.) Vorosch.
  • Brachypodium miserum var. miserrimum Honda
  • Brachypodium pinnatum var. sylvaticum (Huds.) St.-Yves
  • Brachypodium pratense Keng ex Keng f.
  • Brachypodium pubescens (Peterm.) Mussajev
  • Brachypodium pubifolium Hitchc.
  • Brachypodium rigidulum Opiz & Bercht.
  • Brachypodium sylvaticum var. asperum Hack.
  • Brachypodium sylvaticum var. balcanicum Kit.
  • Brachypodium sylvaticum subsp. creticum H.Scholz & Greuter
  • Brachypodium sylvaticum subsp. dumosum (Vill.) Tzvelev
  • Brachypodium sylvaticum var. dumosum (Vill.) Beck
  • Brachypodium sylvaticum var. formosanum (Hayata) Ohwi
  • Brachypodium sylvaticum var. gaditanum (Talavera) A.Galán
  • Brachypodium sylvaticum var. glabratum Czeczott
  • Brachypodium sylvaticum var. glabrescens Coss. & Germ.
  • Brachypodium sylvaticum var. glabrum Lej. & Courtois
  • Brachypodium sylvaticum var. glabrum Kuntze
  • Brachypodium sylvaticum f. glabrum Kuntze
  • Brachypodium sylvaticum var. involutum (Buse) Jansen
  • Brachypodium sylvaticum var. kelungense (Honda) C.C.Hsu
  • Brachypodium sylvaticum var. khasianum Hook.f.
  • Brachypodium sylvaticum subsp. kurilense Prob.
  • Brachypodium sylvaticum var. leiospicum Hara
  • Brachypodium sylvaticum var. longiaristatum Hook.f.
  • Brachypodium sylvaticum subsp. luzoniense' Hack.
  • Brachypodium sylvaticum var. luzoniense (Hack.) Hara
  • Brachypodium sylvaticum var. miserum (Thunb.) Koidz.
  • Brachypodium sylvaticum var. multiflorum Willk.
  • Brachypodium sylvaticum var. pilosum Post
  • Brachypodium sylvaticum var. prorepens Asch. & Graebn.
  • Brachypodium sylvaticum var. psedodistachyum Hook.f.
  • Brachypodium sylvaticum var. pseudodistachyon Hook.f.
  • Brachypodium sylvaticum subsp. pubescens (Peterm.) Tzvelev
  • Brachypodium sylvaticum var. pubescens Gray
  • Brachypodium sylvaticum var. pubifolium (Hitchc.) Jansen
  • Brachypodium sylvaticum var. scabrum Spenn.
  • Brachypodium sylvaticum f. villosum Hayek
  • Brachypodium sylvaticum var. villosum Spenn.
  • Brachypodium sylvaticum var. wattii (C.B.Clarke) Hook.f.
  • Brachypodium wattii C.B.Clarke
  • Brevipodium sylvaticum (Huds.) Á.Löve & D.Löve
  • Brevipodium sylvaticum var. dumosum (Vill.) P.Silva & Teles
  • Bromus dumosus Vill.
  • Bromus gracilis Weigel
  • Bromus pinnatus Oeder [Illegitimate]
  • Bromus silvaticus J.F.Gmel. [Spelling variant]
  • Bromus sylvaticus (Huds.) Pollich
  • Bromus sylvaticus (Huds.) Lyons
  • Bromus triflorus Ehrh. [Invalid]
  • Elymus nubigenus (Nees ex Steud.) Á.Löve
  • Festuca calamaria Sm.
  • Festuca misera Thunb.
  • Festuca nepalensis Steud.
  • Festuca pinnata var. sylvatica (Huds.) Huds.
  • Festuca sylvatica Huds.
  • Poa misera (Thunb.) Koidz.
  • Poa quadriflora Moench ex Steud. [Invalid]
  • Poa remota Fr. ex Nyman [Invalid]
  • Poa sabauda Suter [Illegitimate]
  • Polypogon miser (Thunb.) Makino
  • Schedonorus calamarius (Sm.) P.Beauv.
  • Triticum barbinode Tausch [Invalid]
  • Triticum involutum (Buse) Miq.
  • Triticum nubigenum Steud.
  • Triticum sylvaticum (Huds.) Moench
  • Triticum sylvaticum (Huds.) Salisb.
  • Triticum sylvaticum (Huds.) Parnell
  • Triticum teretiflorum Wibel

a Brachypodium sylvaticum subsp. glaucovirens szinonimái:

  • Brachypodium glaucovirens (Murb.) Sagorski
  • Brachypodium glaucovirens (Murb.) T. Durand & B.D. Jacks.
  • Brachypodium pinnatum var. glaucovirens (Murb.) Brand
  • Brachypodium sylvaticum var. glaucovirens (Murb.) Stoj. & Stef.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei szálkaperje témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei szálkaperje témájú médiaállományokat és Erdei szálkaperje témájú kategóriát.

Az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az erdei szálkaperje Európa nagy részének mérsékelt övi területein megtalálható, de Ázsiában és Északnyugat-Afrikában is előfordul. Észak-Amerikába betelepítették, de itt inváziós fajnak bizonyult.

Alfaja[szerkesztés]

  • Brachypodium sylvaticum subsp. glaucovirens Murb.

Megjelenése[szerkesztés]

Az erdei szálkaperje évelő, többé-kevésbé sűrű, bokros növekedésű, 60-120 centiméter magas erdei fű. Szárán 4-5 csomó található, a szár a csomókon és azok közelében gyengén pelyhes szőrű, egyébként kopasz. A levélhüvelyek laza, borzas szőrűek. A levéllemezek alsó részükön a legszélesebbek (4-12 milliméter), hosszan kihegyesedők, válluk felé keskenyedők, szőrösek, puhák, üstökszerűen visszahajlók. A levélnyelvecske tompa. Összetett kalászvirágzata elhajló, bókoló. A kalászkák 6-15 virágúak, kissé összenyomottak, szélesebb oldaluk a virágzati tengely felé néz. A toklász hosszú szálkás. A kalászka felső szálkái legalább olyan hosszúak, mint a toklász.

Életmódja[szerkesztés]

Az erdei szálkaperje árnyas, nyirkos lomberdők, ligetek, száraz tölgyesek, erdőszélek, üde, laza, tápanyagban gazdag talajokon nő.

A virágzási ideje július-augusztus között van.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]