Erdei nebáncsvirág
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Impatiens noli-tangere L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei nebáncsvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei nebáncsvirág témájú médiaállományokat és Erdei nebáncsvirág témájú kategóriát. |
Az erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere) a nebáncsvirágfélék egyetlen Magyarországon is őshonos faja, mely az ország hegyvidékeinek, forrásos, üde erdeinek, szurdokainak gyakori lakója, Az Erdei nebáncsvirágot sok néven ismerték, de a legtöbb név a virág érzékenységére utal, mint például a fájvirág, a kisasszony papucsa, a ne nyúlj hozzám virág, de a rejtike és sárga ibolya megnevezés is ezen növényt rejti.[1] De hívják még kisasszonycipellőnek, rúgófűnek, fajtlinkának, hüvelykének vagy nenyúljhozzám gavallérnak is.[2] Tudományos neve szintén érzékeny termésére utal:[3] az Újszövetség szerint ugyanis Jézus mondta feltámadása után Máriának: Nole me tangere – ne érints engem![4]
Élőhely
[szerkesztés]Vizek mellett, ártéri ligetekben, láperdőkben.[2]
Jellemzés
[szerkesztés]
Szára üvegesen áttetsző[5] és egy méter magasra is megnőhet, hajtásai felállóak, fent gazdagon elágaznak, a levelek hónaljában fejlődő görbült sarkantyújú, 2-3 centiméter hosszú élénksárga virágai lecsüngőek, a sarkantyú 6–12 milliméter hosszú, görbült. Szirmai hármasával- hatosával többnyire a tartólevél alá hanyatlók. Júniustól szeptemberig virágzik. Csészéje többnyire pártaszerű. Az ötszirmú párta szélső két-két levele összenőtt. Toktermése tojás alakú, öt, befelé görbülő lécre hasadva, a magokat szétrúgja.[1] Az önterjesztésnek nevezett mechanizmust alkalmazza, mégpedig úgy, hogy két-három centiméteres toktermése már finomabb érintésre is hirtelen felnyílva szétlövöldözi magvait. A jelenség tudományos magyarázata: a termésfal külső oldalán parenchimasejtek sorakoznak, melyekben nyomás uralkodik, a belső oldalon viszont hosszanti lefutású rostrétegek találhatóak; már gyenge érintésre is a korábban szorosan álló termőlevelek elválnak egymástól és az előbb említett nyomás hatására gyorsan, felcsavarodnak befelé így szórja szét a magvait.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]Egykoron az Erdei nebáncsvirág leveleit teának főzve, gyomorrenyheségnél és szorulásnál használták, de menstruációs görcsök esetén is jótékony hatású volt. Fájdalomcsillapító hatásánál fogva ópiummérgezésnél, mint ellenszert használták.
Külsőleg gyümölcsének olajos kivonatát használták, melyet lenmagolajban áztatták, majd melegítették és két-három nap múlva a gyümölcsből kipréselt olajos nedvvel kezelték a nehezen gyógyuló sebeket, aranyeret.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Zsolt, Albert: Régi idők gyógynövénye – A kisasszony papucsa (magyar nyelven). Fitoterápiakalauz, 2015. június 22. (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
- ↑ a b c Érzékeny lövöldözőnk, az erdei nebáncsvirág. (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
- ↑ Erdei nenyúljhozzám. www.dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
- ↑ Noli me tangere – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
- ↑ MEK: Erdei nebáncsvirág. Digitális Képarchívum. (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |