Eos

Eos
	koronás vöröslóri ; (Eos histrio)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae);
Alcsalád:	Lóriformák (Loriinae);
Nem:	Eos; Wagler, 1832
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Eos témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Eos témájú médiaállományokat és Eos témájú kategóriát.

Az „Eos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Eos (egyértelműsítő lap).

Az Eos a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó nem.^[1]^[2]

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nemet Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, az alábbi 6 faj tartozik ide:

kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
koronás vöröslóri (Eos histrio)
csuklyás vöröslóri (Eos squamata)
malukui vöröslóri (Eos bornea)
félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)

Előfordulásuk[szerkesztés]

Indonézia tartozó szigeteken honosak. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló fajok.

Megjelenésük[szerkesztés]

Testhosszuk 24-31 centiméter körüli.

Életmódjuk[szerkesztés]

Kizárólag folyékony táplálékon élnek, nektáron, virágmézen, fák és gyümölcsök nedvein. Nevét Éószról ( a görög mitológiában a hajnal istennője) kapta, mert fajai vörösek. Tollaik csúcsa többnyire sötétebb.

Magyar neve: ecsetnyelvű lóri. Ez fő jellegzetességére utal, miszerint a nyelve csúcsán ülő szemölcsökből piciny, szálkaszerű nyúlványok ágaznak ki (Romhányi, 72. old.). Farka rövid és lekerekített.