Első bengázi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bengázi csata
2011-es líbiai tüntetések
People on a tank in Benghazi1.jpg
Dátum 2011. február 17–20
Helyszín Bengázi, Al-Bajda és Darna, Líbia
Eredmény

Jelentős Kadhafi-ellenes/NCLO győzelem

Harcoló felek
Flag of Libya.svg Kadhafi-ellenes erők
  • NCLO
  • Flag of Libya (1977–2011).svg Parlamenti erők
  • Külföldi zsoldosok
  • Veszteségek
    332 halott (köztük 130 lázadó katona)111 halott (hadsereg),
    65 halott, 236 fogságba esett, 24 eltűnt (zsoldos)
    2 halott (rendőr)

    A bengázi csata a 2011-es líbiai tüntetések részeként tört ki a hadsereg egységei, a Moammer Kadhafihoz hű fegyveres egységek és a Kadhafi-ellenes erők között. Összecsapásokra került sor Bengáziban, Al-Bajdában és Darnában is. Bengáziban a legtöbb összetűzésre akkor került sor, miközben megostromolták a kormányzati ellenőrzés alatt állt Katíba (Phalanx) épületegyüttest.[2]

    Kezdetek[szerkesztés]

    Bengáziban kétnapnyi tüntetést követően február 17-én vette kezdetét az ütközet. A biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, akik közül 14-en életüket vesztették. Másnap az egyik halott temetési menete elhaladt a Katíba épületegyüttes előtt. A beszámolók nem egységesek abban, hogy a gyászolók dobálták-e meg kővel a katonákat, vagy a véderők nyitottak-e tüzet, minden különösebb ok nélkül, az elhunyt búcsúztatóira. Az összecsapás következtében újabb 24 ellenzéki vesztette életét. A mészárlás után a tüntetők két, a sortűzért felelőssé tett rendőrt felakasztottak.[3] Később a rendőrség és a katonaság is kivonult a városból, és a tüntetők vették át a terület irányítását. Néhány helyi katona átállt a tüntetőkhöz, akiknek segítségével elfoglalták a helyi rádióállomást.[4] Al-Bajdában meg nem erősített hírek szerint a helyi rendőrök és a felkelést kézben tartók átálltak a tüntetők oldalára.[5] 18-án már csak a Katíba épületegyüttesben voltak számbeli fölényben Kadhafi támogatói.

    Február 19-én egy másik temetési menet is elhaladt a Katíba előtt, még mielőtt a temetőhöz érkeztek volna. Az épületről Kadhafi szimpatizánsai ismét tüzet nyitottak az ott elhaladó tömegre. Ekkorra már 325 dél-afrikai zsoldost is a helyszínre szállítottak. Idegen zsoldosok más városokban is segítettek a rend helyreállításában. Február 18-án és 19-én nagyobb összetűzésekre került sor a zsoldos hadsereg és az ellenzéki erők között. 50 afrikai zsoldost Al-Bajdában kivégeztek, amikor felgyújtották azt a rendőrállomást, melyben fogva tartották őket.[6] Ezen kívül ugyanitt, illetve Bengáziban és Dernában 15 zsoldost meglincseltek.[1] Többek testét kitették közszemlére. Erről felvétel is készült.[7][8]

    Miután egymást követően már a második gyászszertartást zavarták meg a katonák, az ellenzéki vezetők buldózerekkel próbálták áttörni a Katiba falait. Közben igen gyakran hevesen lőtték őket. Mivel a harcok folytatódtak, a tömeg Bengázi külvárosában megrohamozott egy katonai bázist, és arra kényszerítette a katonákat, hogy adjanak át minden fegyvert. Így tettek szert többek között három harckocsira is. Az ellenzékiek ezekkel a tankokkal vonultak a Katíba falaihoz. Még napokkal később is lehetett látni a tankok kiégett maradványait az épületegyüttes falain tört réseknél.

    A csata vége[szerkesztés]

    A harcok február 20-án reggelig tartottak. Az utolsó 24 órában 30 ember vesztette az életét. Volt egy harmadik gyászmenet is a Katíba közelében. A gyászszertartás leple alatt egy öngyilkos merénylő autóba rejtett bombát robbantott fel a Katíba bejárata közelében. Az ellenzéki erők ismét elfoglalták pozícióikat. Ezúttal a harcok két másik gócpontjából is érkeztek haderők. Az épületegyüttesért folytatott végső ütközetnek 42 halálos áldozata lett. Délután Líbia belügyminisztere, Abd el-Fattáh Júnisz a „Villámcsapás” nevű speciális egység élén mutatkozott, amelynek a bekerített laktanyák felszabadítása volt a feladata. Júnisz azonban átállt az ellenzékiekhez, de Kadhafi szimpatizánsainak szabad elvonulást biztosított. A katonák, mielőtt elhagyták volna a várost, tüzet nyitottak azon bajtársaikra, akik előzőleg megtagadták a tűzparancsot. Két városban összesen 130, a felkelőkhöz átállt katonát végeztek ki.

    Áldozatok[szerkesztés]

    Bengáziban 240 ellenzékit öltek meg, köztük 130 kivégzett disszidens katonát.[9] Ezen felül Al-Bajdában 63, Dernában 29 ellenzéki vesztette életét.[10] A három városban a harcok alatt 332 ellenzéki vesztette életét. Kadhafi támogatói közül 111 katonát lőttek le.[11] A felkelés leverésére ide vezényelt 325 zsoldos közül az ellenzéki erők 65 főt fogságba ejtettek és kivégeztek.[1][12] További 236 élve hadifogságba került.[1][13] A többiek sorsa ismeretlen.

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. a b c d Hauslohner, Abigail. „Libya's Alleged Foreign Mercenaries: More Gaddafi Victims?”, TIME (Hozzáférés ideje: 2011. február 25.) 
    2. Battle at army base broke Gadhafi hold in Benghazi. Associated Press, 2011. február 25. (Hozzáférés: 2011. február 25.)
    3. Two policemen hanged in Libya protests. News.xinhuanet.com, 2011. február 19. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
    4. Friday: Libya, Bahrain (and Beyond) LiveBlog: Confrontations. EA WorldView, 22 February 2011. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
    5. Live Blog – Libya. Al Jazeera Blogs, 17 February 2011. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
    6. Ian Black and Owen Bowcott: Libya protests: massacres reported as Gaddafi imposes news blackout | World news. The Guardian. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
    7. 1:50: African Mercenary Killed in Libya. YouTube. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
    8. African Mercenary Killed in Libya 2. YouTube, 2011. február 22. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
    9. Correspondents in Paris: Over 640 die in Libya unrest. News AU, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
    10. LIBYA: SAIF, 300 DEAD; GREATEST BLOODSHED IN BENGHAZI, 2011. február 23. (Hozzáférés: 2011. február 25.)[halott link]
    11. 9:45 PM: Libya says 300 dead in violence, including 111 soldiers. The Asian Age. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
    12. Ian Black and Owen Bowcott: Libya protests: massacres reported as Gaddafi imposes news blackout | World news. The Guardian. (Hozzáférés: 2011. február 25.)
    13. Dziadosz, Alexander: Benghazi, cradle of revolt, condemns Gaddafi. Reuters, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2011. február 25.)