Ellen Lauri Ochoa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ellen Lauri Ochoa
Ellen Ochoa.jpg

Született 1958. május 10. (59 éves)
Los Angeles
Iskolái Stanford Egyetem
Űrben töltött idő 60 960 perc
Repülések
Kitüntetései California Hall of Fame
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ellen Lauri Ochoa témájú médiaállományokat.

Ellen Lauri Ochoa dr. (Los Angeles, Kalifornia, 1958. május 10. –) amerikai űrhajós. Az első latin-amerikai nő, aki a világűrben teljesített szolgálatot.

Életpálya[szerkesztés]

1990-ben a San Diego State University keretében fizikából diplomázott. 1981-ben a Stanford Egyetemen villamosmérnöki ismeretekből doktorált. 1985-ben megvédte doktori diplomáját. Több, az űrrepülőgépen használható optikai rendszert (ellenőrzési, tárgyfelismerő, zajszűrő) szabadalmaztatott. Tudományos munkája során 35 mérnök munkáját irányította.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az Űrhajózási Hivatalnál tudományos munkája mellett az űrhajósok képviseletét is ellátta. 2002-2007 között a Flight Crew Operations (JSC) igazgató-helyettese. Négy űrszolgálata alatt összesen 40 napot, 19 órát és 37 percet (979 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2003 januárjában fejezte be.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–56, a Discovery űrrepülőgép 16. repülésének küldetésfelelőse. A legénység az ATLAS–2 autonóm obszervatórium telepítésével és a SPARTAN–201 laboratórium kihelyezésével/visszanyerésével segítette a kutató munka eredményességét. A Remote manipulátor rendszert (RMS) kezelte. Első űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 6 órát és 8 percet (222 óra) töltött a világűrben. 6 202 407 kilométert (3 853 997 mérföldet) repült, 148 kerülte meg a Földet.
  • STS–66, a Atlantis űrrepülőgép 13. repülésének küldetésfelelőse. A legénység feladata volt az Atmospheric Laboratory for Applications and Sciences–3 (ATLAS–03) – légkör kutató program teljesítése. A Remote manipulátor rendszert (RMS) kezelte. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 34 percet (262 óra) töltött a világűrben. 7 330 226 kilométert (4 554 791 mérföldet) repült, 174 kerülte meg a Földet.
  • STS–96, a Discovery űrrepülőgép 26. repülésének küldetésfelelőse. A második járat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Szállított 4 tonna logisztikai felszerelést és ellátmányt a hosszútávú szolgálat biztosításához. Visszafelé szemetet szállított. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 13 percet (235 óra) töltött a világűrben. Összesen 8 órás űrsétát (kutatás, szerelés) végzett. Összesen 7 óra 55 percet töltött a világűrben (kutatás, szerelés). 6 000 000 kilométert (3 700 000 mérföldet) repült, 154 kerülte meg a Földet.
  • STS–110, az Atlantis űrrepülőgép 25. repülésének küldetésfelelőse. Feladat volt az S0 (S-nulla) rács szállítása, a robotkarral kiemelése, majd felszerelése. A Remote manipulátor rendszert (RMS) kezelte. Egy űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 42 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 240 000 kilométert (4 500 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.

Források[szerkesztés]