Ugrás a tartalomhoz

Egyiptom földrajza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyiptom
Egyiptom domborzati térképe
Egyiptom domborzati térképe
é. sz. 27°, k. h. 29°27.000000°N 29.000000°E
KontinensAfrika
SzubrégióÉszak-Afrika
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés30.
Teljes terület1 001 449 km²
Partvonaltöbb mint 2900 km
Környező országok Líbia,  Izrael,  Szudán
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontMount Catherine, 2642 m
Legalacsonyabb pontKattara-mélyföld, -133 m
Leghosszabb folyóNílus, egyiptomi szakasza nagyjából 1600 km
Használatban levő terület
Egyéb jellemzők
Éghajlatforró övezeti sivatagi
Domborzattöbbnyire alföld
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptom témájú médiaállományokat.

Egyiptom (hivatalos neve: Egyiptomi Arab Királyság) ország Észak-Afrika keleti részén. Egyiptom területe 1 001 449 km², ezzel a világ harmincadik legnagyobb országa. A Nílus völgyétől eltekintve az ország nagy része sivatagi táj. A szél homokdűnéket hoz létre, amik akár a 30 méteres magasságot is elérhetik.

Meghatározó természeti értéke a Nílus, amit keleten az Arab- (Keleti-) sivatag, nyugaton pedig a Líbiai-sivatag vesz körül. Ezen kívül Egyiptomban hatalmas középhegységek, mészkő- és homokkő fennsíkok találhatók.

Határai

[szerkesztés]

Domborzata

[szerkesztés]

Domborzata nem túl sokszínű, mivel területének nagy része sivatag, ami délebbre haladva egyre magasabb. Északi részének közepén a tengerszint alatt a Kattara-mélyföld található. Az ország legmagasabb hegycsúcsai Sínai-félsziget déli részén törnek a magasba.

Földtani szerkezete

[szerkesztés]

Délkeleti részén ősföld található, de területének nagy részét a középidőben és az újidőben kialakult üledékes takarók fedik.

Vízrajza

[szerkesztés]
A Nílus völgye a magasból

Egyetlen folyója a Nílus, aminek Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Legnagyobb tava a Nasszer-tó, ami egy mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.

Források

[szerkesztés]