Edward Herbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Edward Herbert
Edward Herbert 1st Baron Herbert of Cherbury by Larkin.jpg
Született 1583. március 3.[1][2]
Eyton on Severn
Elhunyt 1648. augusztus 20. (65 évesen)[3][1]
London
Állampolgársága angol
Gyermekei Richard Herbert, 2nd Baron Herbert of Chirbury
SzüleiRichard Herbert, Lord of Cherbury
Foglalkozása
Tisztség Member of Parliament in the Parliament of England
Iskolái University College
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Herbert témájú médiaállományokat.

Edward Herbert (Eyton-on-Severn, 1583. március 3.London, 1648. augusztus 20.) angol filozófus, a deizmus megalapítója.

Oxfordban végezte tanulmányait, majd kalandokban bővelkedő utazásokat tett Franciaországban, Flandriában, a Német-római Birodalomban, Svájcban, Itáliában. 1616-tól a francia királyi udvarnál követ, 1625-től Írország peerje, 1630-tól angol peer Cherbury báró melléknévvel. Az angol király és a parlament közötti viszály kitörésekor Cherbury a parlament pártjára állt. 1648-ban hunyt el.

Politikai működése közben irodalommal is foglalkozott. Fő műve a De veritate prout distinguitur a revelatione, a verosimili, a possibili et a falso (Párizs, 1624). Később ezt a művét folytatta tulajdonképpen a De causa errorum gione gentilium, errorumque apud eos causisban (1645). Cherbury a közös, természeti vallás igazságait keresi, és a következő öt tételt állapítja meg ilyeneknek:

  • 1) egyetlen legfőbb lény létezik;
  • 2) ezt a lény tisztelni köteles az emberiség;
  • 3) az erényesség és a jámborság az Istentisztelet legfontosabb része;
  • 4) az előzőekben való vétkezést megbánás kövesse;
  • 5) Isten igazságossága és jósága miatt a bűn büntetést, az erény jutalmazást von maga után mind ebben, mind a földöntúli életben.

Cherbury tehát a vallást az észből származtatja, rendszere vallási racionalizmusnak is nevezhető. Őt tartják az angol deizmus meglapítójának, követői John Toland, Anthony Collins, és Matthews Tindal voltak.

Forrás[szerkesztés]

  1. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)