Ecce Homo (Borja)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ecce Homo
Elias Garcia Martinez - Ecce Homo.jpg
MűvészElías García Martínez, Cecilia Giménez (1930, 2012)
Műfaj vallásos festészet
Magasság50 cm
Szélesség40 cm
Gyűjtemény Borja
Település Borja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecce Homo témájú médiaállományokat.

A borjai Ecce Homo egy 1930 körül készült hagyományos Krisztus-ábrázolás volt. Egy 2012-es amatőr restaurálási kísérlet után internetes mém lett belőle.[1]

Története[szerkesztés]

Elías García Martínez (1858–1934) spanyol festő, a zaragozai művészeti iskola professzora, 1930 körül[2] festette a töviskoronás Jézust a borjai Santuario de Misericordia templom belső falára. A kép valószínűleg Guido Reni egyik festményének másolata volt,[3] és nem volt különösebben értékes.[4]

2012-re a freskó a nedvesség miatt erősen megkopott. A hitközösség egyik tagja, az akkor 81 éves Cecilia Giménez elhatározta, hogy felújítja a művet. Az amatőr munka eredménye egy elnagyolt, majomszerű figura lett.[1][5]

A freskó megcsúfolását 2012. augusztus 6-án fedezték fel.[3] A hívők először azt hitték, hogy a kép rongálás áldozata lett, de Giménez saját bevallása szerint jóhiszeműen járt el. Az eredeti művész rokonai felháborodtak, és a kép helyrehozását követelték.[6] A városi tanács úgy döntött, hogy eltávolítja a freskót.[4]

Hírnév[szerkesztés]

A felfedezést követő napokban a helyi újságok cikkezni kezdtek róla, majd augusztus 22-én több nemzetközi sajtóorgánum is felkapta a hírt. Rövid idő alatt internetes mém lett belőle: számos vicces kép és film készült róla,[1] emberek ezrei keresték fel a templomot, és szuveníreket is kezdtek árulni.[5] Felismerve a turizmusban rejlő lehetőséget, a városi tanács úgy döntött, hogy meghagyja a freskót, és belépődíjat kezdett szedni a látogatóktól.[2] Négy év alatt 175 000, jórészt külföldi turista látogatta meg a várost. Cecilia Giménez saját kiállítást nyitott, és a turistaforgalom fellendülése révén keletkező haszonból is részesedést kapott.[5]

2016-ban megalapították a freskónak dedikált látogatóközpontot[7] és múzeumot.[8] A mű továbbá egy operát és egy filmet is ihletett.[6]

A magyar sajtóban a művet általában Bundás Jézus vagy Bundás Krisztus néven említik.[1][5][7]

Hasonló esetek[szerkesztés]

  • Ugyancsak egy idős spanyol hívő egy XVII. századi Szent Mihály-szobrot próbált restaurálni, hasonló eredménnyel.[9]
  • A villamartíni Martera középkori erődítmény a felújítás után betonkocka lett.[10]
  • Egy kínai szentély Csing-dinasztia alatt készült freskója a restauráció után Disney-stílusú karikatúrához lett hasonló.[11]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Mindenki látni akarja a Bundás Krisztust, origo.hu, 2012. augusztus 29.
  2. ^ a b Spanish turn ruined Christ fresco into money-spinner, theguardian.com, 2013. augusztus 14.
  3. ^ a b Un hecho incalificable, Centro de Estudios Borjanos, 2012. augusztus 7.
  4. ^ a b Elderly woman destroys 19th-century Spanish fresco, independent.co.uk, 2012. augusztus 22.
  5. ^ a b c d Részesedést kap a restaurátor, fidelio.hu, 2013. augusztus 15.
  6. ^ a b Terrible Ecce Homo restoration has made the woman a local hero, metro.co.uk, 2016. február 20.
  7. ^ a b Látogatóközpontot nyitottak a bundás Jézus-freskónak, index.hu, 2016. március 20.
  8. El Museo Cecilia Giménez se inaugura, elperiodicodearagon.com, 2016. július 19.
  9. Bungling artist in hiding after giving archangel arched eyebrows, thetimes.co.uk, 2016. július 22.
  10. Elbaltázták az ezeréves mór kastély rekonstrukcióját, tervlap.hu, 2016. március 11.
  11. Modern arculatot kapott egy Csing-korabeli freskó, mult-kor.hu, 2013. október 24.

További információk[szerkesztés]