East Wenatchee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
East Wenatchee
Dél felé tekintve
Dél felé tekintve
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Állam Washington
MegyeDouglas megye
Alapítás éve1935
Polgármester Jerrilea Crawford[1]
Irányítószám
Lista
98802
Körzethívószám 509
Népesség
Népesség13 190 fő (2010. ápr. 1.)[2] +/-
Népsűrűség1344,6 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság217 m
Terület10,61 km²
- ebből vízi0,79 km²
Időzóna Pacific Time Zone
UTC−08:00
Elhelyezkedése
East Wenatchee (Washington állam)
East Wenatchee
East Wenatchee
Pozíció Washington állam térképén
é. sz. 47° 25′ 17″, ny. h. 120° 17′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 17″, ny. h. 120° 17′ 17″
Elhelyezkedése Douglas megyében
Elhelyezkedése Douglas megyében
East Wenatchee honlapja

East Wenatchee az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Douglas megyéjében elhelyezkedő város, a Wenatchee–East Wenatchee statisztikai körzet központja.[4] A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 13 190 lakosa van.

Történet[szerkesztés]

A régió a huszadik század elején indult fejlődésnek, amikor a sivatagos talajt földművelésre alkalmassá tették; ekkor a legfontosabb iparág a gyümölcstermesztés lett.

1908-ban megnyílt a Columbia folyó 177 ezer dollárból felépült első országúti hídja, amely Wenatchee-t és East Wenatchee-t kötötte össze, emellett a vízvezetékek is itt futottak. A híd W. T. Clark, a gyümölcsöskerteket vízzel ellátó Highland-csatorna egyik építőjének ötlete volt; finanszírozását részben James J. Hill, a Great Northern Railway munkatársa vállalta. A működés második évétől a csatorna üzemeltetője használati díjat szedett be, ezért helyi vezetők azt kérték az államtól, hogy vásárolja meg a műtárgyat; ezt a látható szerkezeti sérülések és a szivárgó vízvezetékek ellenére megtették. 1950-re felépült a George Sellar híd, így a korábbi építményt ma a gyalogosok használhatják.[5]

1935. február 28-án a lakosság 48–46 arányban a várossá minősítés mellett döntött;[6] East Wenatchee területe ekkor kétszázezer négyzetméter volt.

1931. október 5-én a közeli Fancher repülőtéren Clyde Pangborn és Hugh Herndon Jr. a Misawa városából felszálló Miss Veedol gépükkel sikeres leszállást hajtottak végre; ez volt az első repülőút, amellyel a Csendes-óceánt megállás nélkül szelték át.[7] A repülőút tiszteletére a közeli légikikötőt ma Pangborn repülőtérnek nevezik. A Miss Veedol egyes részeit a Wenatchee Valley Museum & Cultural Centerben állították ki.[8]

1987. május 27-én az egyik ültetvényen dolgozók a pleisztocén kor vadászai által hátrahagyott leleteket találtak;[9] a régészek ezeket 1988-ban és 1990-ben megvizsgálták, azonban az indiánok aggályai miatt a telektulajdonos a további munkálatokat felfüggesztette.[10] Az ásatási tilalom 2007. június 1-jén járt le.

A 2007. január 8-án 160 kilométer per órás széllökésekkel érkező vihar az épületekben és parkokban többezer dolláros kárt okozott, és sokan maradtak akár hetekig áram nélkül.[11]

A városban volt Washington állam egyetlen közoktatási intézménye, amely Robert E. Lee nevét viselte. A tankerület 2015-ben és 2017 augusztusában sem volt hajlandó megváltoztatni az általános iskola nevét,[12][13] végül 2018-ban az elnevezést Lee Elementary Schoolra módosították.[14]

Népesség[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1940268
195038945,1%
1960383−1,5%
1970913138,4%
19801 64079,6%
19902 70164,7%
20005 757113,1%
201013 190129,1%
2018 (becsült)14 168[15]
Népszámlálási adatok[16]
2015-ös becslés[17]

A 2010-es népszámláláskor a városnak 13 190 lakója, 4997 háztartása és 3517 családja volt. A népsűrűség 1344,6 fő/km2. A lakóegységek száma 5275, sűrűségük 537,7 db/km2. A lakosok 80,1%-a fehér, 0,3%-a afroamerikai, 1,2%-a indián, 0,9%-a ázsiai, 0,1%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 14%-a egyéb-, 3,4%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 23,4% (21,3% mexikói, 0,1% Puerto Ricó-i, 2% egyéb spanyol vagy latino származású.)

A háztartások 33,2%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 50,4% házas, 14,3% egyedülálló nő, 5,6% egyedülálló férfi, 29,6% pedig nem család. 22,9% egyedül élt; 9%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,63 személy élt; a családok átlagmérete 3,08 fő.

A medián életkor 35,2 év volt. A város lakóinak 26,4%-a 18 évesnél fiatalabb, 9,9% 18 és 24 év közötti, 24,9%-uk 25 és 44 év közötti, 24,5%-uk 45 és 64 év közötti, 14,2%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,4%-a férfi, 51,6%-uk pedig nő.[18]

Közlekedés[szerkesztés]

A Wenatchee-völgy autóbuszos közlekedését a Link Transit biztosítja, amely Wenatchee és Waterville felé közlekedtet járatokat.[19] A közeli Pangborn repülőtérről Seattle felé indulnak járatok.[20]

A település közúton a U.S. Route 2 és 97, valamint a WA-26 utakon közelíthető meg.

Testvérváros[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mayor’s Office (angol nyelven). City of East Wenatchee. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  2. 2010 Demographic Profile Data. Népszámlálási Hivatal. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  3. 2010
  4. OMB Bulletin No. 09–01 (angol nyelven). Executive Office of the President, Office of Management and Budget, 2008. november 20. [2009. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  5. Jeff Adamson: George Sellar Bridge to Open for Pedestrians (angol nyelven). Manson Valley Tribune, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. East Wenatchee Order of Incorporation
  7. Edward Heikell – Robert Heikell: One Chance for Glory. (angolul) (hely nélkül): Amazon Books. 187. o.  
  8. Edward Heikell – Robert Heikell: One Chance for Glory. (angolul) (hely nélkül): Amazon Books. 218. o.  
  9. Jefferson Robins: Clovis come lately?: Ancient toolmakers might not have been ’First Americans’ (angol nyelven). The Wenatchee World, 2007. május 26. [2020. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. Paula Becker: Moises Aguirre and Mark Mickles discover prehistoric Clovis point artifacts in an East Wenatchee apple orchard on May 27, 1987. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2006. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  11. Wenatchee hit hard by windstorm (angol nyelven). The Spokesman-Review, 2007. január 9. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  12. Steve Hair: Eastmont School Board Receives Input on Robert E Lee School Name Change (angol nyelven). NCWLife, 2017. augusztus 22. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  13. Daniel Walters: Why East Wenatchee has a „Robert E. Lee Elementary School” – and why it won’t be changing its name (angol nyelven). Inlander, 2017. augusztus 15. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  14. Madison Meyer: Robert E. Lee Elementary changed to Lee Elementary (angol nyelven). iFiberOne, 2018. január 9. [2018. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  15. Population and Housing Unit Estimates Tables (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  16. Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  17. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2016. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  18. Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  19. East Wenatchee Routes (angol nyelven). Link Transit. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  20. KEAT (angol nyelven). AirNav, LLC.. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  21. Sister City (angol nyelven). City of East Wenatchee. (Hozzáférés: 2020. március 18.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az East Wenatchee, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz East Wenatchee témájú leírást.