Engel Károly Alkatrészgyár N. V. Műszergyára
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/EKA-gy%C3%A1r.jpg/250px-EKA-gy%C3%A1r.jpg)
Az Engel Károly Alkatrészgyár N. V. Műszergyára céget az Európát megjárt, műszaki érdeklődésű Engel Károly alapította, eredetileg Engel Károly Elektromos Szerelési Anyagok és Készülékek Gyára néven a Budapest, VI. kerület Nagy János utca 3. alatt (ma Benczúr u.)
Kezdetek[szerkesztés]
A cég eredetileg csak kereskedelmi tevékenységet végzett. A nürnbergi Conradty cégtől vásárolt szénkeféket és ívlámpaszenet árusította. 3 évvel később már Németországból importált elektromos szerelési anyagok árusításával is foglalkozott. Engel importálta pl. az Edison-rendszerű villamos anyagokat Magyarországra, amelyek olcsóbbak voltak a Ganz-gyár hasonló termékeinél. Hamarosan felismerte a hazai gyártásban rejlő előnyöket, és szerelőműhelyt állított fel. A zömében női munkások az importált félkész termékeket szerelték össze.
A gyártó tevékenység csak 1905-től lendült fel, amikor Holitscher Pál, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatójának (Holitscher Lipót) fia került a céghez. Kezdetben önálló vállalkozásba szeretett volna kezdeni, amihez megszerezte -apja révén- a Pesti Kereskedelmi Bank támogatását. Hartmann és Braun cég képviseletére számított, amely nagy mennyiségben importált Magyarországra. Tudományos célú villamos mérőeszközök, fogyasztásmérők, voltmérők, wattmérők, villamos kapcsoló és biztosító készülékek gyártását is tervezte. A terv más formában valósult meg! A beteges Engel Károly 1906-ban eladta cégét, az egy éve nála dolgozó Holitscher Pálnak, aki megtartotta az eredeti cégnevet, és egyre több nyugat-európai cég képviseletét szerezte meg. A nagy lehetőség a régi Engel-vonal folytatásában rejlett. A kis vállalkozás hamarosan kinőtte kereteit, és a VI. kerület Vörösmarty u. 16. alá költözött. Itt már árammérőket is szereltek, és itt működött a hitelesítő állomás, ahol 1914-től az Elektromos Művek számlálóit is hitelesítették.
A vállalat az elsők között adott ki gyártmánykatalógust a villamosipari szakmában. Az első világháború alatt Komjáth Arnold és Reich Ernő mérnökök vezették az üzemet. A háborúból visszatérve vette meg Holischer a Bethlen Gábor u. 21-23 alatti házat, ahol az EKA gyártása kibontakozott. 1926-ban belépett az akkor alakult Magyar Elektromos Számláló Szövetségbe. A kartell rögzítette a számlálók eladási árát és feltételeit. Vezető szerepet a Ganz-gyár játszott. A kartellszerződés azonban hamarosan felbomlott.
Az I. világháború után[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Reich-fog%C3%B3.jpg/200px-Reich-fog%C3%B3.jpg)
Az EKA folytatta a képviseleti üzletet. A külföldi cégeknek kapóra jött a háború utáni gazdasági pangásban, hogy a jó bonitású EKA vállalja képviseletüket.A cégek között volt: a Kötzschenbrod-i Wilhelm Hoffmann elektromos készülékgyár (1921), a berlini Dipl. ing. D. Bercovitz vállalt, mely a Weston Electrical Instrument Co. New York-i cég vezérképviselete volt (1923), az erlangeni P. Gossen und Co. (manométerek, elektromos mérőkészülékek 1926, 1929) az eindhoveni Philips (1926) a jénai Emil Weckmar (1926) stb. A gazdasági válság éveiben a képviseleti tevékenység visszaesett, és csak 1933 után ívelt ismét felfelé. Holitscher Pál már az 1920-as évektől 6 külföldi gyár létesítését kezdeményezte, amelyekben az EKA vagy teljes, vagy részvénytulajdonosként szerepelt. A belgrádi, zágrábi, bukaresti, kolozsvári, temesvári és prágai EKA érdekeltségeket nevezték NORIS-nak Tovább működött az 1908-ban alapított bécsi cég is, mely Norma néven forgalmazta termékeit. A NORMA Instrument Gmbh-t 1922-ben jegyezték be. Holitscher 1929-ben kibővítette a Bethlen utcai gyártelepet. 1936-ban emeletet húztak rá. A gyártást Reich Ernő főmérnök vezette, aki világhírűvé vált a róla elnevezett lakatfogó szabadalmával. 1936-ban létesítették a műszerosztályt. Vezetője kezdetben a fizikai munkás Szücs Sándor lett, aki Holitscher Gézával (Holitscher Pál fia) közösen hozta létre a hazai tömeges műszergyártást. A második világháború kitörése igen kedvezőtlenül érintette az EKA-t. Már az első zsidótörvény erősen korlátozta a cég lehetőségeit. A gyárat kizárták a közszállításokból, a zsidó alkalmazottakat elbocsátották, bevonták a vállalatot a haditermelésbe. 1944-ben az üzem élére Rozváczi Omazta Gyula nyugdíjazott őrnagy került. Intézkedtek a gyár leszereléséről és Németországba szállításáról. A leszerelt, becsomagolt anyag és árukészletet azonban a budafoki borpincében rejtették el.
A háború után[szerkesztés]
Az EKA a képviseleti tevékenységét 1945-1948 között szűk keretek között folytathatta. A cég államosítására az 1948. március 25-i kormányrendelet alapján került sor. A vállalat neve Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára lett. Az 1949-1950. évi profiltisztítások kapcsán az államosított Fehér gyárral összevont EKA műszerosztály termelése Engel Károly Alkatrész Gyár N. V. Műszergyára néven 1949. január 2-án indult meg.
Források[szerkesztés]
- Koroknai Ákos: A GANZ MŰSZER MŰVEK TÖRTÉNETE. (GMM.1975)
- https://web.archive.org/web/20160304201043/http://www.mazsike.hu/az+eka+cegtol+a+hofeka-ig.html
- https://web.archive.org/web/20100310165748/http://www.muszakilapok.hu/elektroinstallateur/120-eves-jubileum
- https://web.archive.org/web/20130612085958/http://www.omikk.bme.hu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/3661/1/ET_1919_23-24t.pdf