E. E. Cummings
| E. E. Cummings | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1894. október 14. Cambridge, Amerikai Egyesült Államok |
| Elhunyt | 1962. szeptember 3. (67 évesen) Joy Farm, Amerikai Egyesült Államok |
| Sírhely | Forest Hills temető |
| Szülei | Edward Cummings |
| Jellemző műfaj(ok) | modernist literature |
| Kitüntetései |
|
 | |
| E. E. Cummings aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz E. E. Cummings témájú médiaállományokat. | |
Edward Estlin Cummings (Cambridge, 1894. október 14. – Joy Farm, 1962. szeptember 3.), ismertebb nevén e. e. cummings amerikai költő, festő és szerző. Munkássága a modernista szabad formájú költészethez kapcsolódik. Műveinek nagy része u.n. szabadvers, a szöveg általában csupa kisbetűvel írva. Műveiben a mondatok általában nem követik az angol nyelvtan szabályait, illetve gyakoriak a szándékos elírások. Több összetett szót is kitalált.
Legtöbb verse szatirikus jellegű,[1] ugyanakkor a romantika témája is fontos szerepet játszik műveiben.[2] Gyerekkönyveket is írt.[3]
Élete[szerkesztés]
1894. október 14-én született a massachusettsi Cambridge-ben, Edward Cummings és Rebecca Haswell Clarke gyermekeként. Apja professzor volt a Harvard Egyetemen, majd a bostoni South Congregational Church minisztere lett.[4] Cummings szülei már kiskorától kezdve támogatták kreatív ambícióit.[5] Gyerekkorában verseket írt és rajzolt. Olyan személyek társaságában nőtt fel, mint William James és Josiah Royce. Nyarainak többségét a madisoni Silver Lake-ben töltötte. Családja végül megvásárolta a közeli Joy Farmot.
Gyerekkorától kezdve költő szeretett volna lenni; több verset is írt 8 éves korától 22 éves koráig. 1915-ben diplomázott a Harvard Egyetemen, 1916-ban pedig Master of Arts diplomát szerzett az egyetemen.[6] Ezután egy könyvkereskedőnek dolgozott.[7]
Elmondása szerint 1931-ig nem érdekelte a politika; ekkor utazott ki a Szovjetunióba.[8] Ezt követően egyre több művében reflektált a politikai és társadalmi eseményekre.[9]
Magánélete[szerkesztés]
Rövid ideig volt csak házas. Első két felesége Elaine Thayer és Anne Minnerly Barton volt. Leghosszabb ideig Marion Morehouse-zal volt együtt. Morehouse 1969-ben elhunyt.[10]
2020-ban kiderült, hogy 1917-ben Cummings több szerelmes levelet váltott egy Marie Louise Lallemand nevű párizsi prostituálttal.[11]
Művei[szerkesztés]
Könyvei[szerkesztés]
- CIOPW (1931)
- i—six nonlectures (1953)
Prózás kötetek[szerkesztés]
- The Enormous Room (1922)
- EIMI (1933)
- Fairy Tales (1965)
Versei[szerkesztés]
- Tulips and Chimneys (1923)
- & (1925)
- XLI Poems (1925)
- is 5 (1926)
- ViVa (1931)
- No Thanks (1935)
- Collected Poems (1938)
- 50 Poems (1940)
- 1 × 1 (1944)
- XAIPE: Seventy-One Poems (1950)
- Poems, 1923–1954 (1954)
- 95 Poems (1958)
- 73 Poems (1963)
- Etcetera: The Unpublished Poems (1983)
- Complete Poems, 1904–1962 (2008)
- Erotic Poems (2010)
Színdarabok[szerkesztés]
- HIM (1927)
- Santa Claus: A Morality (1946)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ why must itself up every of a park. [2010. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
- ↑ anyone lived in a pretty how town. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
- ↑ Olsen, Taimi (2005. október 1.). „Krazies...of indescribable beauty: George Herriman's Krazy Kat and E. E. Cummings”. Spring, 220–221. o, Kiadó: E. E. Cummings Society.
- ↑ Collins, Leo W. This is Our Church. Boston, Massachusetts: Society of the First Church in Boston, 2005: 104.
- ↑ E. E. Cummings' Life. english.illinois.edu. [2019. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
- ↑ E. E. Cummings Biography – life, family, children, story, death, wife, mother, book, old, information, born. Notablebiographies.com, 1962. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
- ↑ E. E. Cummings, 2016. november 21.
- ↑ Carla Blumenkranz, "The Enormous Poem: When E.E. Cummings Repunctuated Stalinism". Poetry Foundation.
- ↑ Heath Anthology of American Literature E.E. cummings – Author Page
- ↑ Marion Morehouse Cummings, Poet's Widow, Top Model, Dies, The New York Times, May 19, 1969.
- ↑ Revealed: How a Parisian sex worker stole the heart of poet EE Cummings. TheGuardian.com , 2020. július 19.
További információk[szerkesztés]
- E. E. Cummings az Internet Movie Database-ben (angolul)
