Dăncilă-kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Dăncilă-kormány Románia kormánya, amely 2018. január 29. és 2019. október 10. között volt hivatalban, de – a román alkotmány értelmében[a 1] – ügyvivői minőségben, november 4-éig, az új kormány megalakulásáig hivatalban maradt.[1]

Kormányösszetétel[szerkesztés]

2018. január 29-től:[2]

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt Megjegyzés
Miniszterelnök
Viorica Dăncilă 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Miniszterelnök-helyettes
Viorel Ștefan 2018. január 29. 2019. július 3.[3] PSD
Eugen Teodorovici 2019. július 3.[4] augusztus 16.[5] PSD mint pénzügyminiszter, ideiglenesen
A tisztség 2019. augusztustól üres
Románia stratégiai partnerségét felügyelő miniszterelnök-helyettes
Ana Birchall 2018. január 29. 2019. június 7.[6] PSD
Ana Birchall 2019. június 11.[7] július 24.[8] PSD mint igazságügy-miniszter, ideiglenesen
Mihai Fifor 2019. július 24.[8] november 4. PSD
Környezetvédelmi miniszter
(egyben miniszterelnök-helyettes)
Grațiela Gavrilescu 2018. január 29. 2019. augusztus 30.[9] ALDE
Regionális fejlesztési, közigazgatási és az európai alapokért felelős miniszter[a 2]
(egyben miniszterelnök-helyettes)
Paul Stănescu 2018. január 29. január 31. PSD
Regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter[a 3]
(egyben miniszterelnök-helyettes)
Paul Stănescu 2018. január 31. 2019. január 3.[10] PSD
Daniel Suciu 2019. február 21.[11] november 4. PSD
Belügyminiszter
Carmen Dan 2018. január 29. 2019. július 24.[12] PSD
Nicolae Moga 2019. július 24.[13] július 30.[14] PSD
Mihai Fifor 2019. július 30.[15] szeptember 12.[16] PSD mint miniszterelnök-helyettes, ideiglenesen (a törvény által előírt 45 napig)
A tisztség 2019. szeptembertől üres
Egészségügyi miniszter
Sorina Pintea 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Energiaügyi miniszter
Anton Anton 2018. január 29. 2019. augusztus 30.[17] ALDE
Európai alapok minisztere
Rovana Plumb 2018. január 29. 2019. április 24.[18] PSD
Eugen Teodorovici 2019. április 24.[19] június 7.[20] PSD mint pénzügyminiszter, ideiglenesen
Roxana Mînzatu 2019. június 7.[20] november 4. PSD
Gazdasági miniszter
Dănuț Andrușcă 2018. január 29. november 20.[21] PSD
Niculae Bădălău 2018. november 20.[21] 2019. november 4. PSD
Határon túli románság minisztere
Natalia Intotero 2018. január 29. 2019. április 24.[22] PSD
Radu-Ștefan Oprea 2019. április 24.[23] június 7.[24] PSD mint kereskedelmi, üzleti és vállalkozásügyi miniszter, ideiglenesen
Natalia Intotero 2019. június 7.[24] november 4. PSD másodszor
Hírközlési és tájékoztatási miniszter
Bogdan Cojocaru 2018. január 29. november 20.[21] PSD
Alexandru Petrescu 2018. november 20.[21] 2019. november 4. független
Ifjúsági és sportminiszter
Ioana Bran 2018. január 29. november 20.[21] PSD
Bogdan Matei 2018. november 20.[21] 2019. november 4. PSD
Igazságügy-miniszter
Tudorel Toader 2018. január 29. 2019. április 24.[25] független
Ana Birchall 2019. április 24.[26] június 7.[27] PSD mint Románia stratégiai partnerségét felügyelő miniszterelnök-helyettes, ideiglenesen
Ana Birchall 2019. június 7.[27] november 4. PSD ténylegesen
Kereskedelmi, üzleti és vállalkozásügyi miniszter
Radu-Ștefan Oprea 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Közlekedési miniszter
Lucian Șova 2018. január 29. 2019. január 3.[28] PSD
Răzvan Cuc 2019. február 21.[29] november 4. PSD
Közoktatásügyi miniszter
Valentin Popa 2018. január 29. október 2.[30] PSD
Rovana Plumb 2018. október 2.[31] november 16.[32] PSD mint az európai alapok minisztere, ideiglenesen
Ecaterina Andronescu 2018. november 16.[32] 2019. augusztus 5.[33] PSD
Daniel Breaz 2019. augusztus 5.[34] szeptember 18.[35] PSD mint kulturális és nemzeti identitásügyi miniszter, ideiglenesen (a törvény által előírt 45 napig)
A tisztség 2019. szeptembertől üres
Kulturális és nemzeti identitásügyi miniszter
George Ivașcu 2018. január 29. november 20.[21] független
Daniel Breaz 2018. november 20.[21] 2019. november 4. PSD
Kutatási és innovációs miniszter
Nicolae Burnete 2018. január 29. szeptember 12.[36] PSD
Viorel Ștefan 2018. szeptember 12.[37] október 26.[38] PSD mint miniszterelnök-helyettes, ideiglenesen
Nicolae Hurduc⁠ 2018. október 26.[38] 2019. november 4. PSD
Külügyminiszter
Teodor Meleșcanu 2018. január 29. 2019. július 24.[39] ALDE
Ramona Mănescu 2019. július 24.[40] november 4. ALDE
Mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter
Petre Daea 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Munkaügyi és szociális miniszter
Lia Vasilescu 2018. január 29. november 20.[21] PSD
Marius Budăi 2018. november 20.[21] 2019. november 4. PSD
Nemzetvédelmi miniszter
Mihai Fifor 2018. január 29. november 20.[21] PSD
Gabriel Leș 2018. november 20.[21] 2019. november 4. PSD
Parlamenti kapcsolatok minisztere
Viorel Ilie 2018. január 29. 2019. augusztus 30.[41] ALDE
Pénzügyminiszter
Eugen Teodorovici 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Turisztikai miniszter
Bogdan Trif 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter
Ioan Deneș 2018. január 29. 2019. november 4. PSD
Európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter
Victor Negrescu 2018. január 29. november 13.[42] PSD
George Ciamba 2018. november 13.[43] 2019. november 4. független

Története[szerkesztés]

Megalakulása[szerkesztés]

Miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága megvonta a bizalmat Mihai Tudose kormányfőtől (január 15.) – aki válaszul bejelentette lemondását –,[44] Viorica Dăncilă európai parlamenti képviselő kezdhetett kormányalakítási tárgyalásokba (január 17.).[45] Alig két héttel később, január 29-én, az új szociálliberális kormány – melyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is támogatták – megkapta a parlamenttől a beiktatáshoz szükséges kellő számú szavazatot,[46] s a kabinet tagja még aznap letették hivatali esküjüket Klaus Johannis államfő jelenlétében.[47]

A kormány összetételének változása[szerkesztés]

2018 augusztusában elsőként a kutatási és innovációs miniszter, Nicolae Burnete nyújtotta be lemondását (augusztus 31.),[48] akinek felmentését követően (szeptember 12.)[36] a minisztérium irányítását, ideiglenes jelleggel Viorel Ștefan miniszterelnök-helyettes vette át.[37] A minisztérium élére október 26-án[38] a jászvásári Gheorghe Asachi Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki és Környezetvédelmi Karának dékánja, Nicolae Hurduc került.[49]

A következő miniszter, aki kivált a kormányból az a közoktatásügyi tárca vezetője, Valentin Popa (október 2.) volt,[30] miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közvetve őt tette felelőssé azért, hogy az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval. A neheztelés kiváltó oka az volt, hogy sürgősségi kormányrendelettel – a tanítók helyett – szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, s melynek vitatott előírását pártja elnökének nyomására sem volt hajlandó hatálytalanítani.[50] Helyét ideiglenesen az európai alapok minisztere, Rovana Plumb vette át,[31] november 16-al pedig Ecaterina Andronescu került a tárca élére.[32]

November elején lemondott Victor Negrescu európai ügyekért felelős – a 2019-es uniós elnökség előkészítésével megbízott – tárca nélküli miniszter,[51] aki helyét és feladatait George Ciamba külügyi államtitkárnak adta át (november 13.).[42][43]

Az első, jelentős kormányátalakításra november végén került sor. A Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó testületének döntését követően a kormányfő nyolc minisztérium élén tervezett cserét végrehajtani, mivel több tárcavezető tevékenységével a kormány fő erejét adó PSD vezetése elégedetlen volt. Dănuț Andrușcă gazdasági minisztert Niculae Bădălău, George Ivașcu kulturális minisztert pedig Daniel Breaz szenátor váltotta. Lecserélték az ifjúsági és sporttárca éléről Ioana Brant, akinek utódja Bogdan Matei képviselő lett, míg Bogdan Cojocaru hírközlési minisztert Alexandru Petrescuval váltották fel. Mihai Fifor nemzetvédelmi miniszter nem várta meg, hogy leváltsák, ezért elébe ment az eseményeknek és még az elnökségi ülés kezdete előtt lemondott. A lemondott minisztert Gabriel Leș, a Grindeanu-kormány nemzetvédelmi minisztere követte a tárca élén.[52] Hét minisztérium élén a minisztercseréket elnöki rendeletével az államfő (november 20.) jóváhagyta,[21] azonban Paul Stănescu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter – Dragnea egyik legfőbb, párton belüli ellenfelének – felmentéséhez már nem járult hozzá, ugyanakkor a Munkaügyi Minisztérium élén Lia Olguța Vasilescu és Marius Budăi – a képviselőház költségvetési bizottságának elnökének a – cseréjét jóváhagyta, de azt megtagadta, hogy Vasilescu a közlekedési tárca élére kerüljön.[52]

Két nappal később Lucian Șova közlekedési miniszter benyújtotta lemondását,[53] akit az elnök csak a következő év januárjában mentett fel,[28] csak úgy mint – a tárcájáról szintén lemondó regionális fejlesztési minisztert – Paul Stănescut.[10] Johannis államfő felmentette ugyan a két minisztert, de a kormányfő miniszterjelöltjeit többszöri nekifutásra sem volt hajlandó kinevezni,[54] míg végül 2019 februárjában Răzvan Cuc került a közlekedés, Daniel Suciu pedig a regionális fejlesztési tárca élére[55] (február 21.).[11][29]

Április közepén a párt végrehajtó bizottsága egy újabb kormányátalakításról döntött. A lecserélendő tárcavezetők egyike volt Tudorel Toader igazságügy-miniszter – akitől a PSD vezetősége megvonta a bizalmat –, míg Rovana Plumb európai alapokért és Natalia Intotero határon túli románságért felelős minisztereknek a vezetés más szerepet szánt. Mindketten „befutó helyet” kaptak a párt európai parlamenti jelöltlistáján.[56] Az államfővel ezúttal sem sikerült megegyezni, a jelöltek személyét nem fogadta el „alkalmatlanságukra” hivatkozva.[57] A kormányfő végül ügyvivő minisztereket javasolt a három szaktárca élére, míg megtalálják a megfelelő személyeket.[58] Ennek fényében április 24-én Johannis elnök aláírta azokat a rendeleteket, melyek a három ügyvezető miniszter kijelöléséről szól,[59] illetve amelyekkel tudomásul veszi Tudorel Toader igazságügyi miniszter,[25] Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter,[18] és Natalia-Elena Intotero külhoni románokért felelős miniszter lemondását.[22] A rendeletek értelmében Ana Birchall miniszterelnök-helyettes vette át ideiglenesen az Igazságügyi Minisztérium irányítását,[26] Eugen Teodorovici pénzügyminiszter lett az európai alapokért felelős ügyvezető miniszter,[19] Ştefan-Radu Oprea kereskedelmi miniszter pedig a határon túli románokért felelős miniszteri teendőket látta el ideiglenesen.[23] Az államfő majd másfél hónap után, június 7-én írta alá a miniszterek kinevezését. Roxana Mînzatu került az európai alapok élére,[20] Ana Birchalt felmentette miniszterelnök-helyettesi feladatainak ellátása alól[6] és ténylegesen kinevezte igazságügy-miniszterré,[27] míg Natalia Intotero másodszorra is elfoglalhatta korábbi bársonyszékét.[24]

A megüresedett stratégiai partnerségekért felelős kormányfő-helyettesi tisztséget június 11-től ideiglenesen Ana Birchal látta el,[7] miután pedig az Európai Unió Tanácsa Viorel Ștefan miniszterelnök-helyettest kinevezte az Európai Számvevőszék tagjának[60] feladatait Eugen Teodorovici pénzügyminiszter vette át (július 3.).[61]

Az ALDE vezetősége július közepén megvonta bizalmát a számos botrány főszereplőjévé váló Teodor Meleșcanu külügyminisztertől, aki többek között azért is kerülhetett támadások kereszttüzébe, mert nem vállalta fel felelősséget a május 26-ai EP-választások kapcsán amiatt, hogy a külföldi szavazókörzeteknél választópolgárok ezrei voltak kénytelenek órákig sorban állni, és sokan még így sem tudtak szavazni,[62] de ugyanekkor távozni kényszerült Carmen Dan belügyminiszter is, aki a PSD országos végrehajtó bizottságának a kormányátalakításról döntő ülése előtt jelentette be lemondását, ezzel is elébe menve leváltásának.[63] Az államfő július 24-ei hatállyal Ramona Mănescut és Nicolae Mogát nevezte ki helyettük, és ekkor kerül ismét vissza a kormányba a korábbi nemzetvédelmi miniszter, Mihai Fifor, de már mint a stratégiai partnerségekért felelős miniszterelnök-helyettes.[64]

A július végi brutális caracali gyilkosság[a 4] után a belügyminiszter számos magas rangú rendőri és közigazgatási vezetőt menesztett állásából, de az országos visszhangot kiváltó bűntény szele őt is elérte. Egy héttel kinevezése után Mogának is távoznia kellett a tárca éléről, és ugyancsak mennie kellett Ecaterina Andronescu közoktatási miniszternek is, miután az egyik hírcsatorna műsorában tett nyilatkozatában az áldozatot hibáztatta.[65] A Belügyminisztériumot ideiglenesen Mihai Fifor vette át,[66] míg a közoktatási tárca irányítását – ugyancsak ideiglenes jelleggel – Daniel Breaz vette át.[67]

Kormányválság és a kabinet bukása[szerkesztés]

2019 májusában kirakták a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért elnevezésű EP-frakcióból a kisebbik kormánypártot, a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE),[68] majd következett a májusi EP-választás, melyen a PSD a voksok alig 23%-át szerezte meg, míg az ALDE-nek nem sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt sem, ráadásul a koalíció támogatottsága jelentősen visszaesett az utóbbi két és fél évben.[69] A választás másnapján a PSD-elnök Dragneát letöltendő börtönbüntetésre ítélték – a korábban kiszabott feltételes szabadságvesztés mellé –, így a szociáldemokraták hirtelen elnök nélkül találták magukat. Dragnea távozása után Dăncilă megszerezte ugyan a pártelnökségét, de a kormánypárt kedvezőbb megítélésén már javítani nem tudott, mivel Dragnea stílusa miatt sorra léptek ki a Szociáldemokrata Párt meghatározó politikusai, a kormány népszerűségét pedig megtépázták a nyáron folytatódó tüntetések, és a caracali tinigyilkosságok körüli visszásságok is.[70]

Mindezek után a koalícióban feszültség kezdett kibontakozni, aminek fő oka az volt, hogy a PSD nem volt hajlandó elfogadni – a közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokrata pártelnöknél népszerűbb – Călin Popescu-Tăriceanut közös államfőjelöltnek, és saját elnökjelöltjeként Viorica Dăncilăt indította. A kialakult kormányválság odáig fajult, hogy augusztus végén a Tăriceanu vezette ALDE kilépett a koalícióból, és ellenzékbe vonult (augusztus 26.).[69] Másnap – ennek rendje és módja szerint – benyújtotta lemondását az ALDE három tárcavezetője, Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi, Anton Anton energiaügyi és Viorel Ilie parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter.[71] Az államfő augusztus 30-án aláírta mindhárom tárcavezető felmentését (ami a hivatalos közlönyben meg is jelent),[72] azonban a szociáldemokraták kormányalakítási kísérleteit rendre visszautasította.[73] Közben nem csak az ALDE-s miniszterek, de az államtitkárok is távoztak a kormányból, a párt pedig szövetséget kötött a főleg szakadár PSD-sekből álló PRO Románia párttal, akikkel együtt támogatják Mircea Diaconu színészből lett EP-képviselőt az elnökválasztáson.[70]

Október elsején az ellenzéki pártok beterjesztették a kormány leváltására irányuló bizalmatlansági indítványt a bukaresti parlamentben – azt követően, hogy összegyűjtötte az ehhez szükséges aláírásokat –,[74] majd október 10-én a parlament – a képviselők és szenátorok összevont ülésén – meg is vonta a bizalmat Viorica Dăncilă miniszterelnök kormányától, megbuktatva azt;[75] ugyanakkor – a román alkotmány értelmében – az új kormány megalakulásáig, illetve a miniszterek eskütételéig a kabinet ügyvivőként hivatalban maradt,[1] melyre november 4-én került sor.[76]

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. ↑ Románia Alkotmányáról szóló 429/2003. számú törvény III. Cím III. Fejezet 110. szakasz (4) bekezdése.
  2. ↑ A 2018. január 31-én kelt 1/2018. sürgősségi kormányrendelettel átszervezték a misztériumot, az európai alapok koordinálásával kapcsolatos feladatokat átvette az Európai Alapok Minisztériuma.(Lásd: Románia kormányának 1/2018. számú sürgősségi rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 95/31.I.2018. sz., 8-10. p.)
  3. ↑ 2018. január 31-én az európai alapok leválasztásával (1/2018. sürgősségi kormányrendelet)
  4. ↑ A 15 éves Alexandra Măceșanu a dél-romániai Dobrosloveni községből autóstoppal indult Caracalba. Eltűnését a szülei másnap jelentették a rendőrségen, a 112-es segélyhívón pedig maga Alexandra is jelentkezett, háromszor. A hatóságok nem tudták bemérni a hívás alapján a tartózkodási helyét, de mire a rendőrök rátaláltak és behatoltak az ingatlanba – ekkor a lány már 48 órája eltűnt, és több mint 24 óra telt el az utolsó kétségbeesett segélykérése óta – már halott volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Márkos Imre Örs: Megbukott a szociáldemokrata Viorica Dancila vezette román kormány (magyar nyelven). Origo, 2019. október 10. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
  2. ↑ Románia elnökének 76/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 85/29.I.2018. sz., 2. p.
  3. ↑ Románia elnökének 555/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 548/3.VII.2019. sz., 5. p.
  4. ↑ Románia elnökének 556/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 548/3.VII.2019. sz., 5. p.
  5. ↑ Cruceru, Alexandra: Ședință INCENDIARĂ la CCR - Consilierul lui Iohannis, despre războiul dintre președinte și Dăncilă: 'Este unul politic' (román nyelven). stiripesurse.ro, 2019. szeptember 18. [2019. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  6. ↑ a b Románia elnökének 505/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 462/7.VI.2019. sz., 3. p.
  7. ↑ a b Románia elnökének 509/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 476/11.VI.2019. sz., 1. p.
  8. ↑ a b Románia elnökének 624/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 611/24.VII.2019. sz., 5. p.
  9. ↑ Románia elnökének 676/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 716/30.VIII.2019. sz., 2. p.
  10. ↑ a b Románia elnökének 5/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 7/3.I.2019. sz., 2. p.
  11. ↑ a b Románia elnökének 121/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 142/21.II.2019. sz., 2. p.
  12. ↑ Románia elnökének 627/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 611/24.VII.2019. sz., 6. p.
  13. ↑ Románia elnökének 628/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 611/24.VII.2019. sz., 7. p.
  14. ↑ Románia elnökének 644/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 633/30.VII.2019. sz., 4. p.
  15. ↑ Románia elnökének 645/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 633/30.VII.2019. sz., 4. p.
  16. ↑ Bobei, Teodor: Interimatul lui Fifor la MAI expiră astăzi. Dăncilă, mesaj pentru Iohannis / Fifor: Președintele este în campanie şi face tot ce poate să blocheze Guvernul (román nyelven). mediafax.ro, 2019. szeptember 12. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  17. ↑ Románia elnökének 677/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 716/30.VIII.2019. sz., 2. p.
  18. ↑ a b Románia elnökének 385/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 324/24.IV.2019. sz., 3. p.
  19. ↑ a b Románia elnökének 386/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 324/24.IV.2019. sz., 3. p.
  20. ↑ a b c Románia elnökének 507/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 462/7.VI.2019. sz., 4. p.
  21. ↑ a b c d e f g h i j k l m Románia elnökének 925/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 982/20.XI.2018. sz., 2. p.
  22. ↑ a b Románia elnökének 387/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 324/24.IV.2019. sz., 4. p.
  23. ↑ a b Románia elnökének 388/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 324/24.IV.2019. sz., 4. p.
  24. ↑ a b c Románia elnökének 508/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 462/7.VI.2019. sz., 5. p.
  25. ↑ a b Románia elnökének 383/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 324/24.IV.2019. sz., 2. p.
  26. ↑ a b Románia elnökének 384/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 324/24.IV.2019. sz., 2. p.
  27. ↑ a b c Románia elnökének 506/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 462/7.VI.2019. sz., 4. p.
  28. ↑ a b Románia elnökének 6/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 7/3.I.2019. sz., 2. p.
  29. ↑ a b Románia elnökének 122/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 142/21.II.2019. sz., 2. p.
  30. ↑ a b Románia elnökének 808/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 840/2.X.2018. sz., 2. p.
  31. ↑ a b Románia elnökének 809/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 840/2.X.2018. sz., 2. p.
  32. ↑ a b c Románia elnökének 909/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 973/16.XI.2018. sz., 2. p.
  33. ↑ Románia elnökének 657/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 648/5.VIII.2019. sz., 2. p.
  34. ↑ Románia elnökének 658/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 648/5.VIII.2019. sz., 2. p.
  35. ↑ Camelia Gavrilă, propusă ministru la Educație. Interimatul lui Daniel Breaz expiră pe 18 septembrie (román nyelven). sparknews.ro, 2019. szeptember 11. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  36. ↑ a b Románia elnökének 801/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 784/12.IX.2018. sz., 11. p.
  37. ↑ a b Románia elnökének 802/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 784/12.IX.2018. sz., 11. p.
  38. ↑ a b c Románia elnökének 854/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 905/26.X.2018. sz., 1. p.
  39. ↑ Románia elnökének 625/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 611/24.VII.2019. sz., 6. p.
  40. ↑ Románia elnökének 626/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 611/24.VII.2019. sz., 6. p.
  41. ↑ Románia elnökének 678/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 716/30.VIII.2019. sz., 2. p.
  42. ↑ a b Románia elnökének 900/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 960/13.XI.2018. sz., 2. p.
  43. ↑ a b Románia elnökének 901/2018. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 186. évf., 960/13.XI.2018. sz., 2. p.
  44. ↑ Mihai Tudose bejelentette lemondását a PSD vezetőségi ülésén (magyar nyelven). maszol.ro, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  45. ↑ Ő Vasilica-Viorica Dancila, Románia miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). mno.hu, 2018. január 17. [2018. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
  46. ↑ Bukaresti kormányátalakítás. Bizalmat szavazott a román parlament Viorica Dăncilă kormányának (magyar nyelven). erdely.ma, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
  47. ↑ Letették a hivatali esküt a Dăncilă-kabinet miniszterei (magyar nyelven). agerpres.ro, 2018. január 29. [2020. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 29.)
  48. ↑ Lemondott a kutatási és innovációs miniszter (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2018. augusztus 31. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  49. ↑ Nicolae Hurduc e noul ministru al Cercetării. Iohannis a semnat decretul (román nyelven). digi24.ro, 2018. október 26. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  50. ↑ Lemondott a román oktatási miniszter (magyar nyelven). Origo, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  51. ↑ Lemondott az uniós elnökség felelőse (magyar nyelven). 3szek.ro, 2018. november 13. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  52. ↑ a b Balogh Levente: Kormányátalakítás. Számos miniszterét leváltja a PSD, élesednek az ellentétek (magyar nyelven). Krónika Online, 2018. november 19. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  53. ↑ Lemondott Lucian Șova szállításügyi miniszter (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2018. november 22. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  54. ↑ Elutasította Johannis Dăncilă kormányfő miniszterjelöltjeit és Lazăr felmentését (magyar nyelven). szabadsag.ro, 2019. január 4. (Hozzáférés: 2019. július 11.)[halott link]
  55. ↑ Daniel Suciu și Răzvan Cuc, numiți de Iohannis la Dezvoltare și Transporturi (román nyelven). stirileprotv.ro, 2019. február 21. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  56. ↑ Kormányátalakítás. Johannis később ad választ Dăncilă kérdésére (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. április 23. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  57. ↑ Kormányátalakítás. Johannis új miniszter-jelölteket kért (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. április 23. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  58. ↑ Ügyvivő minisztereket javasol a kormányfő a három szaktárca élére (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. április 23. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  59. ↑ Aláírta Johannis az ügyvivő miniszterek kijelöléséről szóló rendeleteket (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. április 24. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  60. ↑ Az Európai Számvevőszék tagja lett Viorel Ştefan kormányfőhelyettes (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. május 22. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  61. ↑ Johannis kinevezte ügyvivő kormányfő-helyettesnek a pénzügyminisztert (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  62. ↑ Teodor Meleșcanu külügyminiszter lapátra kerül a bukaresti kormányátalakítás során (magyar nyelven). kronikaonline.ro, 2019. július 14. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  63. ↑ Lemondott Carmen Dan belügyminiszter, még mielőtt leváltották volna (magyar nyelven). MASZOL – Új Magyar Szó online, 2019. július 15. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  64. ↑ Letette a hivatali esküt a Dăncilă-kormány új külügy- és belügyminisztere (magyar nyelven). transindex.ro, 2019. július 24. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  65. ↑ Parászka Boróka: Megrázkódtatás közben. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/32. (2091.) szám, 24-26. oldal, ISSN 1217-9647
  66. ↑ Az 112-es diszpécserszolgálatok súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek (magyar nyelven). erdely.ma, 2019. július 31. [2019. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  67. ↑ Daniel Breaz este noul ministru interimar al educaţiei. Klaus Iohannis a semnat decretul (román nyelven). digi24.ro, 2019. augusztus 5. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  68. ↑ Kirakják Tariceanuékat az európai liberálisok (magyar nyelven). transindex.ro, 2019. május 25. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  69. ↑ a b Pándi Balázs: Felbomlott a kormánykoalíció Bukarestben (magyar nyelven). Index, 2019. augusztus 26. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  70. ↑ a b Körömi Csongor: Megbuktatnák a román kormányt az elnökválasztás hajrájában (magyar nyelven). Index, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  71. ↑ Lemondtak az ALDE miniszterei (magyar nyelven). itthon.ma, 2019. augusztus 27. [2019. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  72. ↑ Dăncilă még mindig választ vár Johannistól az ügyvivő miniszterek kinevezésére (magyar nyelven). maszol.ro, 2019. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  73. ↑ Újabb Iohannis–Dăncilă csörte (magyar nyelven). 3szek.ro, 2019. október 3. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  74. ↑ Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a román kormánnyal szemben (magyar nyelven). iportfolio.hu, 2019. október 1. [2019. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  75. ↑ Megbuktatták a román kormányt, átment a bizalmatlansági indítvány. Index.hu, 2019. október 10. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  76. ↑ Románia elnökének 783/2019. számú rendelete. In.: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye). I. kötet, 187. évf., 889/4.XI.2019. sz., 2. p.

További információk[szerkesztés]


előző kormány:
Tudose-kormány

Dăncilă-kormány

2018. január 29. – 2019. november 4.

következő kormány:
első Orban-kormány

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dăncilă-kormány&oldid=27084840”