Dániel Arnold
| Dániel Arnold | |
| Született | Schönwald Arnold 1878. szeptember 15. Tata |
| Elhunyt | 1967. december (89 évesen) Leatherhead |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1890-es évek) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel Arnold témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dániel Arnold, 1902-ig Schönwald[1] (Tata, 1878. szeptember 15.[2] – Leatherhead, Nagy-Britannia, 1967. december) közgazdász, közíró.
Életútja
[szerkesztés]Schönwald Mór Dávid és Szarvas Leonóra fiaként született. A Budapesti Tudományegyetemre járt, majd megszakította tanulmányait és az újságírói pályára lépett. A 20. század elején bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba, majd 1905-ben, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XII. kongresszusán a szegényparasztság és a nemzetiségek szervezése mellett foglalt állást. Foglalkozott az agrárkérdéssel is, rendszeresen jelentek meg cikkei a Huszadik Században.
1909. október 31-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Engelsmann Alojzia Teréziával, Engelsmann Pál és Langhammer Anna lányával.[3] 1918 őszén javasolta a földosztást. 1919 februárjában külföldre ment, és előbb Svájcban, majd Bécsben élt. 1934-ben Csehszlovákiában telepedett el, ahonnan később Angliába ment.
Az 1920-as években újból kapcsolatba került az MSZDP-vel, részt vett a párt 1930-as agrárprogramjának elkészítésében. Később mezőgazdasági szakértője volt a brit kormánynak, majd a második világháború idején Londonban az angliai magyar antifasiszta emigrációval állt kapcsolatban. Agrárkérdéssel foglalkozó tanulmányokat publikált Angliában az 1940-es években, és gyakran szerepelt mint előadó a Londoni Magyar Klubban.
Főbb művei
[szerkesztés]- A magyarországi földművelő szocializmus feladatai (A Huszadik Század könyvtára, 1906)
- A kultúra első forrása a földmívelés (Budapest, 1907)
- Föld és társadalom (Szociológiai Könyvtár, Budapest, 1911)
- Többtermelés (Budapest, 1913)
- Das Vordringen der Agrardemokratie in Europa und die Lage des Grossgrundbesitzes in Ungarn (Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik, 1929)
- Mezőgazdasági válság és a magyar nép sorsa (Budapest, 1931)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 138218/1902. Forrás:MNL-OL 30791. mikrofilm 501. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 48. oldal 26. sor
- ↑ Születési bejegyzése a tata-tóvárosi izraelita hitközség születési akv. 41/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1246/1909. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 187. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8