Dukai Géza
| Dukai Géza | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1956. május 29.[1] |
| Születési hely | Berhida, Magyarország |
| Halálozási dátum | 2006. február 1. (49 évesen) |
| Halálozási hely | Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Versenyszám | mellúszás, pillangóúszás, vegyesúszás, gyorsúszás |
| Klub | HOSC, Delfin Sportegyesület |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dukai Géza (Berhida, 1956. május 29. – 2006. február 1.) háromszoros paralimpiai bajnok, világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmes úszó, az első mozgáskorlátozott, aki átúszta a Balatont.
Korai évei[szerkesztés]
A Veszprém megyei Berhidán született és nőtt fel. Gyermekkorában tanult meg úszni, hamar kiderült, hogy jó adottságai vannak ehhez a sporthoz. Mint minden helyi fiatal, a birkózásba is belekóstolt, nem is eredménytelenül, serdülő, majd ifjúsági korosztályban területi bajnoki címet szerzett tanulás mellett is. 1973-ban tett szakmunkásvizsgát, majd a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál helyezkedett el. 1975 októberében szenvedett rendkívül súlyos közlekedési balesetet, motorjával vonatnak ütközött, melynek következtében mindkét lábát combban elveszítette.[2] Az 1976-os esztendő a rehabilitáció jegyében telt számára, majd az elkövetkezendő néhány évben több sportágat is kipróbált.
Sportolói pályafutása[szerkesztés]
Úszás[szerkesztés]
A 80-as évek elején kezdett úszással foglalkozni. 1982-ben kísérelte meg először átúszni a Balatont, mely végül első magyar fogyatékkal élőként 1985-ben sikerült neki.[3] Ugyanebben az évben átúszta a Velencei-tavat is, majd a nemzetközi Agria-kupán három érmet szerzett, 50 m mellen ezüstérmes lett, 50 m pillangón bronzérmet szerzett, míg 100 m mellen a férfiak között a legjobbnak bizonyult. A világversenyeken A1-es, majd az 1990-es kategória-módosítást követően SB5 sérültségi kategóriában versenyzett. Az úszócsapat tagjaként részt vett az 1984-es New York-i paralimpián, ahol három számban – 100 m mellen, 100 pillangón és 200 m vegyesen – is diadalmaskodni tudott, mindháromban világcsúccsal. Emellett 100 gyorson bronzérmet szerzett, így egy paralimpián szerzett négy érmével lett mindmáig az egyik legeredményesebb magyar paralimpikonok egyike. Az 1986-os göteborgi világbajnokságon két számban győzött.[4] Két évvel később, Szöulban két számban, 100 gyorson és 100 mellen állhatott dobogóra, mindkét alkalommal harmadik lett. 1990-ben, a hollandiai Assenben rendezett világbajnokságon ezüstérmet szerzett, majd egy évre rá 100 méter mellen megismételte ezt a teljesítményt a mozgáskorlátozottak számára rendezett Európa-bajnokságon Barcelonában.
Más sportágakban[szerkesztés]
Az úszás mellett több más vizes sportágban is jeleskedett.
Hazánkban az első hivatalos triatlonversenyt 1985-ben rendezték, melynek úszószámában indult.[3] 1988-ban, az egyik váltócsapat tagjaként, mint olimpiai kerettag, újfent az úszószámot teljesítette, mellyel az élmezőnyben végzett.[5] 1996-ban, a Dunaújvárosban megrendezett quadratlon Európa-bajnokságon kajakozóként vett részt.[6] Kajakkal megkerülte a Szentendrei-szigetet is.[7] Ezenkívül kipróbálta magát tekében, ülőröplabdában és tájékozódási autóversenyzésben is.[7]
Eredményei[szerkesztés]
- Háromszoros paralimpiai bajnok (1984)
- Kétszeres paralimpiai bronzérmes (1988)
- Kétszeres világbajnok (1986)
- Világbajnoki ezüstérmes (1990)
- Európa-bajnoki ezüstérmes (1991)
Családja[szerkesztés]
Fia, Dukai Zsolt.[8]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Az Év Mozgássérült Férfi Sportolója (Ligeti Vilma-díj) (1985)
- Paralimpiai Érdemérem (posztumusz) (2007)
Halála[szerkesztés]
Életének 50. évében, 2006. február 1-jén hunyt el.[7] A Paralimpiai Bizottság saját halottjának tekintette.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nesó Sándor: Városunk híres szülöttei… Háromszoros paralimpiai bajnok úszó (pdf). berhida.hu. Önkormányzati Híradó Berhida. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ Nesó Sándor: Városunk híres szülöttei… Háromszoros paralimpiai bajnok úszó (pdf). berhida.hu. Önkormányzati Híradó Berhida. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ a b B. Gy: Több, mint 3000-en úszták át a Balatont: Olimpiai ötpróba. Tolna Megyei Népújság, XXXV. évf. 176. sz. (1985. július 29.) 6. o.
- ↑ Somlyó Zsuzsa: Miért nincsenek közöttük a legjobbak? Ország-Világ, XXXI. évf. 5. sz. (1987. február 4.) 20. o.
- ↑ A verseny története. sportolna.com. [2016. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
- ↑ A triatlonosoknál a döntőbe jutás volt a tét: Triatlon. Petőfi Népe, LI. évf. 136. sz. (1996. június 12.) 8. o.
- ↑ a b c A Magyar Paralimpiai Érdemérem tulajdonosai. hparalimpia.hu. Magyar Paralimpiai Bizottság, 2014. augusztus 11. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
- ↑ Emlékeztető. docplayer.hu. Magyar Paralimpiai Bizottság, 2007. május 19. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
- ↑ Elhunyt Dukai Géza paralimpiai bajnok úszó. origo.hu. Magyar Távirati Iroda, 2006. február 9. (Hozzáférés: 2017. március 17.)