Dugyinka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dugyinka (Дудинка)
Verladekräne im Hafen von Dudinka.jpg
Dugyinka címere
Dugyinka címere
Dugyinka zászlaja
Dugyinka zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Krasznojarszki határterület
Járás Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járás
Rang járási székhely
Alapítás éve 1667
Városi jogokat kapott 1951
Polgármester Alekszej Mihajlovics Gyjacsenko
Irányítószám 647000
Körzethívószám 39191
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Dugyinka (Oroszország)
Dugyinka
Dugyinka
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 69° 24′, k. h. 86° 11′Koordináták: é. sz. 69° 24′, k. h. 86° 11′
Dugyinka (Krasznojarszki határterület)
Dugyinka
Dugyinka
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Dugyinka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dugyinka témájú médiaállományokat.

Dugyinka (oroszul: Дудинка) kikötőváros Oroszországban, Szibéria északi részén, a Jenyiszej partján. A Krasznojarszki határterülethez tartozó Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járás székhelye (2007. január 1. óta; előtte a Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) Autonóm Körzet székhelye volt).

Lakossága: 22 175 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

Dugyinka több mint 300 km-rel az északi sarkkörön túl, a Jenyiszej jobb partján, a Dugyinka folyó torkolata közelében terül el. Tengeri és folyami kikötő. A Jenyiszej tavaszi árvize a kikötő egész területét minden évben elönti.

96 km-re nyugatra fekszik a nagy nehézipari központtól, Norilszktól, melynek lényegében kikötője, szállítási központja, és amelynek a város létrejöttét köszönheti. A két települést vasútvonal és országút köti össze.

Távolságok a Jenyiszejen, a hajózási útvonalon számítva:

A város örökké fagyott talajon épült. Éghajlata szélsőségesen kontinentális, nagyon hideg téllel, rövid és hűvös nyárral. December-januárban másfél hónapig tart a sarki éjszaka. Évente csak kb. nyolcvan fagymentes nap van.

A januári középhőmérséklet -28 °C, a júliusi 12 °C. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -56,7 °C (1913. január); a legmagasabb 32,3 °C (1991. július). A csapadék évi mennyisége 519 mm.

Történeti áttekintés[szerkesztés]

Ezen a helyen 1667-ben az őslakosságtól a prémadó (az ún. jaszak) beszedésére orosz téli szálláshelyet (zimovje) létesítettek. 1930-ban megalakították a Tajmiri Autonóm Körzetet, melynek Dugyinka falu lett a székhelye. A település gazdaságilag mint kikötő lett igazán fontos, amikor a hatalmas színesfém- és szénvagyonra alapozva megkezdődött Norilszk iparának kiépítése.

1936-ban elkészült az első tengeri móló, 1937-1938-ban a Dugyinka–Norilszk vasútvonal. A háború idején a kikötőt jelentősen bővítették, hogy a norilszki bányáknak és színesfém-kohászati kombinátnak árut, onnan pedig színesfémet és szenet szállítsanak. A hiányzó munkaerőt a Gulag teremtette elő. 1935-től húsz éven át Dugyinkában, akárcsak Norilszkban és a sarki régió számos területén, a politikai elítéltek tízezrei dolgoztak, ők építették a kikötőt, a vasútvonalat is. Az itteni lágereket csak 1956-ban szüntették meg.

Közben 1951-ben Dugyinka városi jogot kapott. 1969-ben a Jenyiszejen át megépült a földgázvezeték Norilszkig. A két város közti villamosított vasútvonalon 1974-ben megindult a személyforgalom is. A Kurejkán Szvetlogorszk településnél vízerőmű épült, mely Norilszk színesfém-kohászata mellett Dugyinkát is villamosenergiával látja el.

21. század[szerkesztés]

2006. december 31-ével az autonóm körzet megszűnt, helyette járás létesült, így Dugyinka egy autonóm körzet központjából járási székhely lett.

A folyami közlekedés számára kikötője június elején nyílik meg (az északi Dickson felé csak júliusban) és október elején a jégképződés miatt bezár. Nyáron a Jenyiszejen Krasznojarszktól Dugyinkáig, illetve Dicksonig rendszeres a hajóforgalom. A tengeri kikötő egész évben nyitva tart, és azt jégtörők segítségével folyamatos tengeri út köti össze Arhangelszkkel és Murmanszkkal is.

2012-ben a kikötőben a személy- és teherszállításhoz határátkelőhelyet nyitottak, így a tengeri kikötő nemzetközi státuszt kapott. (Korábban az export-import áruk ügyintézését, vámoltatását távoli kikötőkben, Murmanszkban vagy a Távol-Keleten végezték.)[2]

A nagy távolságok és a rövid folyami hajózási idény miatt különös jelentősége van a légi közlekedésnek. A repülőtér a várostól 44 km-re keletre (Norilszktól 52 km-re nyugatra) fekszik. Jelentős korszerűsítések után 2010-ben nevét Alikelről Norilszkra változtatták.[3] A repülőtérre és Norilszkba is autóbusz közlekedik (2013-ban napi 2–2 járat volt). Napjainkban a norilszki vasútvonalat csak teherszállításra használják.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország Statisztikai Hivatala
  2. Újsághír (orosz nyelven). Novosztyi-mail.ru/, 2012. augusztus 9.
  3. Isztorija aeroporta (orosz nyelven). Aeroport Norilszk, 2012. (Hozzáférés: 2013. június 29.)

Források[szerkesztés]