Domború likacsosgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Domború likacsosgomba
Hapalopilus nidulans G7 (1).JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Taplóalkatúak (Polyporales)
Család: Likacsosgombafélék (Polyporaceae)
Nemzetség: Hapalopilus
Faj: H. nidulans
Tudományos név
Hapalopilus nidulans
(Fr.) P.Karst. (1881)
Szinonimák
  • Boletus suberosus
  • Polyporus nidulans
  • Boletus nidulans
  • Inonotus nidulans
  • Polystictus nidulans
  • Phaeolus nidulans
  • Hapalopilus rutilans
  • Agaricus nidulans
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Domború likacsosgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Domború likacsosgomba témájú médiaállományokat és Domború likacsosgomba témájú kategóriát.

A domború likacsosgomba vagy aranysárga likacsosgomba, agyagsárga likacsosgomba (Hapalopilus nidulans) az Agaricomycetes osztályának taplóalkatúak (Polyporales) rendjébe, ezen belül a likacsosgombafélék (Polyporaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A domború likacsosgomba korhadó fákon növő taplógomba. A termőtest 3–10 cm széles, 1–3 cm vastag domború, félkör vagy vese alakú. Húsa viszonylag vastag. Színe matt fahéj-, narancs- vagy vörösbarna. Felületén nincsenek növekedési sávok, molyhos-bársonyos, gyakran dudoros, gödörkés.

Termőrétege csöves, likacsos. Az 1 cm mély pórusok kerekdedek, viszonylag szűkek, 2-4 db is jut egy milliméterre. Színe a kalapéval megegyezik. Spórapora fehér. A spórák 4-5,5 x 2-3 mikrométeresek, elliptikusak, sima felületűek, belül olajcseppek találhatók.

Húsa fahéjszínű, puha. Kálium-hidroxid hatására élénklila színűre változik.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a nem ehető, védett sáfrányszínű likacsosgomba (Hapalopilus croceus).

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Az egész északi félteke mérsékelt övi zónájában előfordul, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Feltűnt Ausztráliában és Indiában is, lehetséges hogy behurcolták. Magyarországon nem túl gyakori gomba.

Különböző korhadó lombos fák (főleg tölgy és bükk, ritkán fenyők) törzsén, ágain nő. Egyéves szaprobionta, fehérkorhasztó faj. Júliustól novemberig terem.

Mérgező. Poliporsavat tartalmaz, máj- és vesekárosodást okoz.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]