Dolmányos sirály
| Dolmányos sirály | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dániai példány | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Larus marinus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Dolmányos sirály témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmányos sirály témájú médiaállományokat és Dolmányos sirály témájú kategóriát.
|
A dolmányos sirály (Larus marinus) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Balti-tenger északi partvidékén, Skandinávia, Izland és a Brit-szigetek partjainál költ. Délen Franciaországig; Grönland délnyugati részén, valamint Kanada keleti partja mentén, déli irányban New Yorkig. A múlt évszázadban megnőtt a populációja és az elterjedési területe.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 64–79 centiméter, szárnyfesztávolsága 150–165 centiméter, testtömege pedig 1,7–1,9 kilogramm; a tojó könnyebb. A háta és szárnyainak oldala feketébe hajló szürke, feje és tollazatának többi része fehér. Mindkét nem ugyanúgy néz ki. A fióka tollazata felül barna-fehér pöttyös. A csőr hatalmas, erős és a csúcsán kampós. A lába hússzínű.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Társas lény, táplálékkereséskor kisebb csoportokat alkot, és nagy kolóniákban költ. Tápláléka gerinctelen víziállatok, döghús, halak, rákok, madarak és azok tojásai, kisebb emlősök és hulladék. A szabadban 20 évet is élhet.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ivarérésig 4-5 év kell, hogy elteljen. A költési időszak április–július között van. Évente egyszer költ, ekkor 2-3 bőrszínű vagy olajzöld, barnán vagy szürkén pettyezett tojást rak a tojó. A tojásokon mindkét szülő kotlik 26-30 napig. A fiatal madarak 8 hetes korukban repülnek ki.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Márciustól májusig és szeptembertől decemberig ritka vendég Magyarországon.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó) - "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2010. február 5.
- "A Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2010. augusztus 3.
- "Az Integrated Taxonomic Information System besorolása". Hozzáférés: 2010. augusztus 3.
- "Az MME Monitoring Központjának adatlapja". Hozzáférés: 2010. április 24.[halott link]





