Doleschall Pál (fizikus)
| Doleschall Pál | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1938. szeptember 24. Debrecen |
| Elhunyt | 2021. szeptember 1. (82 évesen) Budapest |
| Ismeretes mint | elméleti fizikus |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Más felsőoktatási intézmény | Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (okl. fizikus,1968) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizikus |
| Kutatási terület | magfizika |
| Tudományos fokozat | CSc. (1965) DSc. (1998) |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
Doleschall Pál (Debrecen, 1938. szeptember 24. – Budapest, 2021. szeptember 1.) magyar elméleti fizikus[1][2].
Életút[szerkesztés]
Fizikatanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte Budapesten, majd 1958-tól a moszkvai Lomonoszov Egyetemen folytatta, ahol 1965-ben szerzett diplomát.
Tanulmányai után a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozó tudósként tért vissza Magyarországra. 1974-ben kandidátusi[3] 1998-ban pedig a fizikai tudományok doktora fokozatot szerezte meg. Doleschall Pál az 1970-es évek elején vált ismertté a nemzetközi közösség számára a három-nukleonnal kapcsolatos tanulmányai révén. Ő volt az első, akinek sikerült tenzorerőket és magasabb nukleon-nukleon parciális hullámokat beépítenie a Faddeev-egyenletekbe. Az akkori kísérleti mérésekkel együtt ezek a számítások növelték a tudományos érdeklődést a nukleon-deuteron szórási rendszert illetően.Természetesen továbbra is probléma maradt az adatok értelmezésével, amelyet abban az időben főként a proton-deuteron szórásból származtattak. Így kihívás merült fel pontos háromnukleonos számítások elvégzésére, figyelembe véve a nagy hatótávolságú proton-proton Coulomb-kölcsönhatást. Doleschall számításai révén a tudományos fókusz a polarizációs háromnukleonos mérések megfigyelhető mennyiségei felé fordult. Az 1980-as évek elején Doleschall az elsők között állt elő, aki három nukleon szétesését figyelte meg teljes dinamikus bemeneti állapottal. A megfelelő közlemények egy része szoros együttműködésben jelent meg a ETH Zürichben és a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban dolgozó kísérleti csoportokkal. Doleschall mindig nagyon pontosan reprodukálta és elmagyarázta a kísérleti méréseket elméleti számításokkal. Ezért nagyon szerette a nukleon-nukleon kölcsönhatások aspektusainak feltárását, ahogyan azok a háromnukleonos rendszerben megnyilvánulnak. A két legfontosabb kérdés a nem lokalitás szerepe a nukleon-nukleon kölcsönhatásban illetve a specifikus off-shell viselkedések hatása. A megfelelő vizsgálatok során fenomenológiai nukleon-nukleon kölcsönhatásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették bizonyos rövid hatótávolságú nem lokalitás hatások figyelembevételét. Doleschall a nukleáris háromtest-problémán túl a deuteronmag szóródását is vizsgálta egy általa kidolgozott háromtest-modellel, ami a Fadeev-egyenlet egy numerikus megfelelője. A tübingeni és bolognai kollégáival az ilyen típusú kutatásokra fordította a legtöbb figyelmét. Mindezeken túl részt vett a kaonikus deutérium tulajdonságainak nagyon pontos számításaiban is, megfelelően figyelembe véve a Coulomb-kölcsönhatást.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Doleschall Pál halálhíre a Wigner Fizikai Kutatóközpont oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
- ↑ https://link.springer.com/article/10.1007/s00601-022-01759-9. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ A három nukleon szórásállapotok vizsgálata Kandidátusi értekezés 1974, Terjedelem: 150 oldal, Hozzáférhető: WIGNER Fizikai Kutatóközpont katalógusában