Dimitrie Anghel
Dimitrie Anghel | |
![]() |
|
Élete | |
Született | 1872. július 16. Cornești |
Elhunyt | 1914. november 13. (42 évesen) Jászvásár |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, próza |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dimitrie Anghel témájú médiaállományokat.
|
Dimitrie Anghel (Cornești 1872. július 16. – Jászvásár, 1914. november 13.) román költő, prózaíró, a román szimbolizmus egyik képviselője.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Jászvásáron járt iskolába 1879 és 1890 között, de abbahagyta tanulmányait, hogy továbbá az írásnak éljen. Elutazott Olaszországba, Franciaországba, Svájcba és Spanyolországba, s csak 1902-ben tért vissza hazájába. Tisztviselő volt Dobrudzsában (1906 - 1907), majd felügyelő a Vallásügyi Minisztérium és Közéleti Oktatásnál (1911).
Munkássága[szerkesztés]
Először a Contemporanul folyóiratban jelentek meg versei 1890-ben. Aztán közreműködött versekkel és publicisztikai művekkel az Adevărul, Adevărul literar și artistic, Lumea nouă, Literatură și artă română, Pagini literare, Viața românească folyóiratoknál. Részt vett a Sămănătorul nevű folyóirat szerkesztésében és igazgatásában is (1906 - 1908). Szerkesztett a Cumpăna nevű folyóiratnál is, csakúgy mint Mihail Sadoveanu, Ștefan Octavian Iosif és Ilarie Chendi is (1909 - 1910). Kiadói debütálására 1903-ban került sor a Traduceri din Paul Verlaine-nel (Fordítások Paul Verlaine-től). 1905-ben verseskötetet adott ki În grădină címmel, majd 1909-ben a Fantazii követte. Eközben írásai is jelentek meg Ștefan Octavian Iosif közreműködésével: Legenda funigeilor (drámai verses alkotás, 1907), Cometa (komédia, 1908), Caleidoscopul lui A. Mirea (1908), Carmen saeculare (történelmi verses alkotás, 1909), valamint 1910-ben Cireșul lui Lucullus (próza). Több prózai kötete is megjelent 1910 után, pl. Povestea celor necăjiți(1911), Fantome (1911), Oglinda fermecată (1912), Triumful vieții (1912), Steluța, (1913).
Dimitrie Anghel a szimbolizmus egyik legfontosabb képviselője a román irodalomban. Ő a mesterséges, emberies természeti környezetet, a kerteket és a szintetikus eljárást foglalta verseibe. Ő egy merengő, álmodozó volt, aki az utazás, kitörés témáját, a bohémság és a tengeri tájkép motívumát vitte bele a műveibe. Szimbolizmusa ötvöződik romantikus elemekkel is. Mihail Dragomirescu így ír róla:
„ | A virágok, a szerelem és a tengerek költője, aki a finom érzékenységével, csillogó fantáziájával, az intellektuális túlfinomultságával és zeneiségével tűnik ki | ” |
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimitrie Anghel című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk[szerkesztés]
- (románul)Dimitrie Anghel versei az Eltűnt Költők körén
- (románul)Dimitrie Anghel életrajza
|