Digitális jegybankpénz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kínai digitális jüan logója

A digitális jegybankpénz (DJBP, angolul Central Bank Digital Currency, CBDC) a jegybank által kibocsátott, tehát a jegybankkal szembeni követelést megtestesítő, csak elektronikus formában tárolható és felhasználható digitális pénz.[1] A központi bank garantálja értékállóságát, törvényes fizetési eszköz, a meglévő hivatalos pénz értékeiben kifejezve. Digitális valuta illetve e-pénz néven is nevezik, de nem azonos a kereskedelmi bankok által létrehozott elektronikus számlapénzzel és különösen nem a kriptovalutákkal, sőt egyik célja azok kiszorítása.

Lakossági ügyfelek és bankszámlával nem rendelkezők is fogják tudni használni. A készpénzhez hasonlóan kamatot nem fizet.

A digitális jegybankpénz 2023 végén még többnyire csak kísérleti stádiumban létezett.

Működése[szerkesztés]

A DJBP egy központi adatbázison keresztül működhet.[2][3][4] Ez az adatbázis nyilvántartja (megfelelő adatvédelmi és biztonsági rendszabályok mellett) az egyes gazdasági egységek illetve személyek birtokában lévő digitális pénzt.[2]

A kriptovalutáktól eltérően ez a központi bankok által kibocsátott digitális pénz központi ellenőrzés alá esik akkor is, ha esetleg elosztott adatbázist alkalmaz. Blokkláncra nincs szükség, bár kétségtelen, hogy a koncepció létrejöttére ez nagy hatással volt.[2][3][4]

A DJBP minden igazi pénzhez hasonlóan betöltheti a csereeszköz, az elszámolási egység és a felhalmozási eszköz funkcióit.[5] Használata biztonságos, egységei a bankjegyekhez hasonlóan egyedi azonosítóval rendelkeznek a hamisítás megakadályozására.[6] Bevezetése jelentős hatással lesz a kereskedelmi bankokra, minden bizonnyal szűkíteni fogja azok tevékenységi körét, de nem teszi feleslegessé őket.[7]

A digitális jegybankpénz hitelpénz és a monetáris bázis (M0) része a pénz más, fizikai formáival együtt.[8][9] Személyes vagy intézményi digitális pénztárcában tárolható.[10] Létrehozóinak általában az a célja, hogy minden állampolgár számára legyen ilyen számla a központi bankban.[11][12]

Nemzetközi tesztek, próbaüzemek[szerkesztés]

Az eddigi tesztüzemek eredményei biztatóak. „A Massachusetts Institute of Technology és az Egyesült Államok központi bankja részeként működő Federal Reserve Bank of Boston közös projektje, a Hamilton Project[13] 2022. februárban sikeresen lezárta a digitális jegybankpénz-infrastruktúra létrehozását célzó első fázisát. Másodpercenként százezer tranzakciót tudtak feldolgozni, ami azt jelenti, hogy a CBDC-rendszer képes lenne a tranzakciók gazdaságban szokásos volumenének kezelésére.[14]

A tesztek a titoktartással és felhasználói interfésszel kapcsolatos összetevők létrehozásával folytatódnak. A cél a fogyasztók, az üzleti szektor, a jegybankok és a kormányok meggyőzése a digitális jegybankpénz előnyeiről. Amikorra sikerül a kriptovaluták egyik fő kockázati tényezőjét, a csalások lehetőségét megszüntetni az előnyök megtartása mellett, megváltoznak a játékszabályok a pénzügyi világban.[14]

A digitális jegybankpénzt bevezető országok[szerkesztés]

A digitális jüan elfogadását jelző felirat a hangcsoui metróban

Kínában már 2021 áprilisában megkezdték a digitális jüan(wd) nyilvános tesztelését, ami már törvényes fizetési eszköz[15] és egyenértékű a kínai jüan más formáival. A digitális jüant a hazai és nemzetközi fizetésekre egyaránt alkalmassá tetszik.[16] A cél az, hogy gyorsabb és olcsóbb legyen az eddigi elektronikus fizetési módszereknél. A technológia lehetővé teszi az offline eszközök közötti tranzakciókat is.[17][18] A digitális pénzzel szembeni kritika elsősorban arra irányul, hogy lehetővé teszi az állampolgárok pénzügyi tranzakcióinak tömeges megfigyelését.[19] 2023 májusától Szucsou kínai prefektúra Csangsu városában megkezdték az állami alkalmazottak fizetésének digitális jüanban történő folyósítását.[20]

Svédország központi bankja 2020-ban kezdte el tesztelni a digitális jegybankpénzt, az e-kronát.[21][22][23]

2023-ban több mint 120 különböző pénzügyi és jogrendszer keretein belül folytak vizsgálatok a DJBP bevezetésével kapcsolatban, többek között az Egyesült Államokban, az Európai Központi Bankban, az Egyesült Királyságban.[24] Kilenc ország és a Kelet-karibi Valutaunió nyolc szigete már bevezette az új pénzeszközt, 38 ország és Hongkong kísérleti projekteket folytat a témában, 67 ország és két valutaunió pedig kutatásokat végez.[24]

Hazai bevezetés és szakmai fórumok[szerkesztés]

A Magyar Nemzeti Bank is csatlakozni kíván a digitális jegybankpénz bevezetését tanulmányozó kutatásokban élenjáró jegybankokhoz.[25]

Magyarországon is szakmai fórumok állandó témája a digitális valuta bevezetése, ennek szabályozása és kockázatai[26] A szakértők véleményei szerint bár a digitális jegybankpénz esetén a végső felhasználók tranzakciói a jegybankon futnak keresztül, mégsem valószínűsítik a kétszintű bankrendszer eltűnését és ezzel az egyszintű bankrendszer visszaállítását. A DJBP biztosan átalakítja a piacot, de várhatóan nem jár együtt a kereskedelmi bankok megszűnésével.[26]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Banai
  2. ↑ a b c Boston, Federal Reserve Bank of: Project Hamilton Phase 1 Executive Summary (angol nyelven). Federal Reserve Bank of Boston , 2022. február 3. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  3. ↑ a b „What is China's digital currency plan?”, Financial Times , 2019. november 25. 
  4. ↑ a b Analytical Report on the E-Hryvnia Pilot Project. National Bank of Ukraine
  5. ↑ Should the Riksbank issue e-krona?. Sveriges Riksbank
  6. ↑ „Medium Term Recommendations to Strengthen Digital Payments Ecosystem”, Committee on Digital Payments: Ministry of Finance, Government of India. [2017. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. július 17.) 
  7. ↑ Jagrič, Timotej; Fister, Dušan & Amon, Aleksandra et al. (2022-09-15), Grima, Simon; Özen, Ercan & Boz, Hakan, eds., The Banking Industry in the Ecosystem of Digital Currencies and Digital Central Bank Currencies, Emerald Publishing Limited, pp. 89–115, ISBN 978-1-80382-980-7, doi:10.1108/s1569-37592022000109a006, <https://www.emerald.com/insight/content/doi/10.1108/S1569-37592022000109A006/full/html>. Hozzáférés ideje: 2022-12-02
  8. ↑ (2018. május 25.) „Broadening Narrow Money: Monetary Policy with a Central Bank Digital Currency”. Bank of England (724). DOI:10.2139/ssrn.3180720.  
  9. ↑ Central Bank Digital Currencies. Bank for International Settlements. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  10. ↑ „Central Bankers Explore Response to Bitcoin: Their Own Digital Cash”, Wall Street Journal, 2015. december 10. (Hozzáférés: 2021. június 19.) 
  11. ↑ Digital Cash: Why central banks should issue digital currency. positivemoney.org . (Hozzáférés: 2017. november 9.)
  12. ↑ Sovereign Digital Currency (amerikai angol nyelven). sovereign money . [2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 10.)
  13. ↑ https://www.centralbanking.com/fintech/cbdc/7927991/mit-boston-fed-cbdc-project-hails-successful-phase-one-tests
  14. ↑ a b Matolcsy
  15. ↑ 解码数字人民币："新"在何处 用在哪里？-新华网. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  16. ↑ Bloomberg (26 Nov 2021) China Looks To Set Up Digital Asset Bourse in Virtual Yuan Push
  17. ↑ Virtual control: the agenda behind China's new digital currency. www.ft.com . [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  18. ↑ Beijing's digital yuan policy will have its Huawei moment (brit angol nyelven). Nikkei Asia . (Hozzáférés: 2021. április 9.)
  19. ↑ Areddy, James T.. „China Creates its Own Digital Currency, a First for Major Economy”, Wall Street Journal, 2021. április 5. (Hozzáférés: 2021. április 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  20. ↑ He, Laura: China makes major push in its ambitious digital yuan project | CNN Business (angol nyelven). CNN , 2023. április 24. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  21. ↑ „Sweden's Riksbank eyes digital currency”, 2016. november 15. (Hozzáférés: 2017. november 9.) 
  22. ↑ Riksbanken: The E-krona project – First interim report (angol nyelven). www.riksbank.se . [2017. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 10.)
  23. ↑ The Riksbank to test technical solution for the e-krona. www.riksbank.se . (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  24. ↑ a b HRF CBDC Tracker. Human Rights Foundation . (Hozzáférés: 2023. november 27.)
  25. ↑ MNB
  26. ↑ a b Bankárképző

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Central bank digital currency című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Digitális_jegybankpénz&oldid=26835071”