Digitális jegybankpénz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A digitális jegybankpénz (CBDC = Central Bank Digital Currency) nevéből fakadóan jegybank (központi bank, nemzeti bank) által kibocsátott, teljes mértékben digitális pénz. Digitális valuta, illetve e-valuta néven is használjuk. Mivel a kibocsátó a központi bank, így ez az intézmény biztosítja a digitális pénz árfolyam-stabilitását, és ettől hivatalosan is legális fizetőeszköznek számít. A digitális jegybankpénzt lakossági ügyfelek és bankszámlával nem rendelkezők is fogják tudni használni.

Digitális jegybankpénzt bevezető országok[szerkesztés]

2021 – Kína. A Kínai jegybank tesztüzemet indított a digitális jüan vonatkozásában. A kínai holdújév ünnepén a lakosságnak 200 000 ajándékcsomagot osztottak szét digitális jegybankpénz formájában, akik letölthető applikációban tudják a digitális jegybankpénzt tárolni.

2020 – 2021 Svédország. A Riksbank[1] tesztüzeme a svéd e-korona[2] (e-krona) vonatkozásában.

2022 – Jamaica. A tesztüzem 2021. december 31-én lezárult.

Hazai bevezetés és szakmai fórumok[szerkesztés]

A Magyar Nemzeti Bank is csatlakozni kíván a digitális jegybankpénz-kutatások terén élenjáró jegybankokhoz. Átfogó tanulmánykötetében (Egy új kor hajnalán – Pénz a 21. században[3]) taglalja a lehetőségeket.

Hazánkban is szakmai fórumok állandó témája a digitális valuta bevezetése, ennek szabályozása és kockázatai:

  • Bár a digitális jegybankpénz esetén a végső felhasználó tranzakciói a jegybankon futnak keresztül, mégsem valószínűsítik a kétszintű bankrendszer eltűnését és ezzel az egyszintű bankrendszer visszaállítását. – Marsi Erika: „...biztosan átalakítja a piacot, de várhatóan nem jár együtt a bankok megszűnésével.” – CBDC Kerekasztal-beszélgetés[4]

Nemzetközi tesztek, próbaüzemek[szerkesztés]

Az eddigi tesztüzemek eredményei biztatóak. „A Massachusetts Institute of Technology és a bostoni Fed együttműködésével fémjelzett Hamilton Project[5] 2022. februárban sikeresen lezárta a digitális jegybankpénz-infrastruktúra létrehozását célzó első fázisát. Másodpercenként százezer tranzakciót tudtak feldolgozni, ami azt jelenti, hogy a CBDC-rendszer képes lenne a tranzakciók gazdaságban szokásos volumenének kezelésére.” (Matolcsy György, MNB)[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Egy új kor hajnalán – pénz a XXI. században. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánykötete a digitális jegybankpénzről; szerk. Banai Ádám, Nagy Benjámin; MNB, Budapest, 2021