Kriptovaluta
A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni.
A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.
Tartalomjegyzék
Áttekintés[szerkesztés]
Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn.
A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne.
A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy fokozatosan csökkentsék a valuta összes volumenének kibocsátását, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél. A hagyományos pénzintézeteknél tartott valutákkal vagy készpénzzel összehasonlítva, a bűnüldöző szerveknek nehezebb dolguk van, ha kriptovalutát akarnak lefoglalni. Ez a nehézség a kriptográfia technológiájából ered.
Architektúra[szerkesztés]
Blockchain (Blokklánc)[szerkesztés]
A kriptovaluták többségét a blockchain (magyarosítva blokklánc) validálja. A blockchain egy folyamatosan növekvő lista, amely blokkokból áll. A blokkok biztonságos kriptográfiai módszerekkel kapcsolódnak egymáshoz. A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik.[1]
Top 10 coin 2017-ben[szerkesztés]
- Bitcoin
- Ethereum
- XRP
- Bitcoin Cash
- Tether (stablecoin)
- Litecoin
- Binance Coin
- EOS
- Bitcoin SV
- Stellar
Története[szerkesztés]
A kriptovaluták története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza Hollandiába. A kamionsofőrök készpénz helyett egy újfajta kártyát kaptak, ezzel fizettek a tankolásokért.
Az 1990-es években a DigiCash nevű vállalkozáshoz fűződik a kriptovaluta elődje. A cég a tranzakciók során már akkor kriptográfiát használt. David Chaum – a DigiCash alapítója – 1993-ban feltalálta az e-cash nevű digitális fizetési rendszert. Működése hiába volt sikeres, a cég a későbbiekben csődbe ment – az innovációja meghaladta a kor elvárásait és gyakorlatát.
1998-ban érkezett mérföldkőhöz a történet, amikor is megalakult a PayPal, mely egy nemzetközi digitális rendszer, mely lehetővé teszi online pénzátutalások lebonyolítását.
A első kriptovaluta tényleges kibocsátására 2009-ig kellett várni (nem véletlenül igazodva a globális pénzügyi válság kezdő időszakához), amikor is egy Satoshi Nakamoto nevű ember vagy csoport megalkotta a Bitcoint. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Kriptográfiát, titkosítást használ és ha a felek úgy akarják anonimak maradhatnak a tranzakció lebonyolítása során. A Bitcoin protokoll alapjait híres fehér könyvében, az "Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer" című tanulmányában fektette le.[2]
Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a kriptovaluta szélesebb körben is ismertté és elismertté váljon. Az évek folyamán rengeteg új valuta jelent meg a kriptovaluták piacán, néhány ezek közül igazi sikertörténetté vált, nagy része pedig elértéktelenedett. Jelenleg is körülbelül 900 coin létezik.
Manapság elmondható, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben felhasználhatók, léteznek kriptovaluta alapú bankkártyák, melyek a kriptovalutákat ténylegesen elkölthető pénzzé váltják át.
Természetesen a mai napig léteznek olyan országok, melyek korlátozzák vagy tiltják (pl. Kína) használatukat, de láthatunk arra is példát, hogy a kriptovaluták az ország és a kormányzat teljes támogatását élvezik, például Észtország, Svájc vagy Japán.
Nyilvánosság[szerkesztés]
A jegybankok képviselői kijelentették, hogy az olyan kriptovaluták befogadása, mint a Bitcoin jelentős kihívás elé állítja a jegybankokat. További véleményük szerint, ahogyan a kriptovaluták kereskedelmi elfogadottsága egyre népszerűbbé válik, úgy csökken a fogyasztói bizalom a FIAT valutákban. Gareth Murphy – magas rangú jegybanki tisztségviselő – szerint a kriptovaluták széles körű elterjedése egyre inkább megnehezíti a statisztikai hivatalok gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtését. A virtuális valuták új kihívás elé állítják a jegybankok alapvető fontosságú monetáris és árfolyam politikáját.
Az első Bitcoin ATM a Robocoin nevéhez fűződik, indítása 2014. február 20-án történt. Az első „bódét” Texas állam, Austin városában telepítették. Egészen hasonló az ATM automatákhoz annyi különbséggel, hogy ez esetben egy scanner olvassa be a kormányzat által kiállított azonosító okmányokat – vezetői engedély vagy útlevél - a felhasználó azonosítása érdekében.
2017 májusában a Bitcoin ATM-ek száma elérte az 1189-et világszerte.
Jogszerűség[szerkesztés]
A kriptovaluták helyzete lényegesen különböző országonként és jogilag továbbra sem meghatározott. Míg bizonyos országok kifejezetten engedik használatát és kereskedelmét, addig mások tiltják vagy korlátozzák azt. A különböző kormányzati szervek, kormányhivatalok és bíróságok eltérően kategorizálják a Bitcoint.
Például 2014-ben a kínai jegybank megtiltotta a pénzintézeteknek a Bitcoin kezelését.
Oroszországban ugyan legális a kriptovaluta, mégis az orosz rubelen kívül illegális bármilyen más valutával fizetni. Mindeközben az orosz jegybank saját kriptovaluta létrehozásán tevékenykedik.
2014. március 25-től az Egyesült Államok Adóhatósága adózási szempontból a Bitcoint vagyonként tartja számon. Ezt azt jelenti, hogy nyereségadó fizetendő utána. A szabályozásnak természetesen nagy előnye, hogy törvényileg tisztázza a Bitcoint. A befektetőknek nem kell többé azon aggódniuk, hogy a Bitcoinból szerzett profit nem illegális-e vagy hogy hogyan jelenítsék azt meg az adóbevallásukban.
A szabályozatlanság miatti aggodalmak[szerkesztés]
Ahogy egyre inkább növekszik az online valuták népszerűsége és kereslete, ezzel egyenes arányban nő az aggodalom, hogy a szabályozatlanság milyen hatással van a gazdaságra globálisan.
A kriptovaluta hálózat jelentős hiányokat mutat a szabályozások területén. Sok olyan felhasználó számára jelent vonzó alternatívát, akik a decentralizáltságból adódó előnyöket próbálják kihasználni. Nem beszélve a bűnözőkről, adókerülőkről, pénzmosókról.
A coinok világában lebonyolított tranzakciók függetlenek a bankrendszerektől, így egyszerű utat jelent az adókerülők számára. Kifejezetten nehéz a tranzakciók nyomon követése, néhány esetben szinte lehetetlen.
A rendszer által ajánlott anonimitás szintén kecsegtető lehet a pénzmosáshoz. Az altcoinokon keresztüli pénzmosás az intézményes kereteken kívül marad és névtelen tranzakciókon keresztül lebonyolítható.
(Pl. 2015. október 22-én hozta nyilvánosságra az Európai Bíróság (EB) a C-264/14. sz. (David Hedqvist) ügyben született döntését, amelyben arról kellett állást foglalnia, hogy a bitcoinok nemzeti (hivatalos) devizára való váltása áfa köteles vagy áfa mentes tevékenységnek minősül-e?)
Ugyanakkor szabályozási hálót szeretne az EKB is és az EU is a kriptovaluta világában, de ez átfogó és nemzetállamokon átnyúló egyezményt igényel(ne).
Gazdaság[szerkesztés]
A kriptovalutákat elsősorban bankrendszereken és intézményi kereteken kívül használják, a digitális világon keresztül. Amíg ezek az alternatív, decentralizált kereskedési platformok a fejlesztés kezdeti stádiumában vannak, kihívások elé állítják a hagyományos pénzügyi rendszereket.
2017 júliusában a kriptovaluták teljes tőkepiaci értéke több mint 100 milliárd dollár, a lebonyolított napi mozgás több mint 6 milliárd dollár.
A cryptocurrency piaci kupak várhatóan elérte az 1-2 billió dollárt 2018-ban.[3]
Versenytársak a kriptovaluta-piacon[szerkesztés]
2019-ben több mint 3050 kriptovaluta létezik. Forrás: Coinmarketcap
Indexek[szerkesztés]
Ahhoz, hogy nyomon követhessük a kriptovaluta piac folyamatos fejlődését, indexek állnak rendelkezésre, melyek figyelemmel kísérik a jelentősebb kriptovalutákat és azok piaci értékét.
Kriptoindex, CRIX[szerkesztés]
A kriptovaluta-index (CRIX) olyan mérés, melyet a berlini Humboldt Egyetem és a Szingapúri Egyetem statisztikusai fejlesztettek ki a CoinGecko vállalat közreműködésével. A számítások során az algoritmus figyelembe veszi a kriptovaluta-piac gyakori változásait, a folyamatosan megjelenő új kriptovalutákat és még a már létező valuták szokatlan kereskedelmét is. Ez az első olyan dinamikus index, melyben visszatükröződnek a kriptovaluták piacának változásai is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Mi az a blokklánc? Átfogó útmutató és jövőbeli alkalmazási területei”, Bitcoin Bázis (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Szatosi Nakamoto: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer”, Bitcoin Bázis (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Demystifying Cryptocurrencies, Blockchain, and ICOs. Toptal Finance Blog. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cryptocurrency című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
