Kriptovaluta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció,[1] azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni.

A bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta,[2] amely 2009-ben Satoshi Nakamoto néven (vagy álnéven) került kibocsátásra. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin és az alternatív szavak összekapcsolásával. A Bitcoin és alternatívái a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben decentralizáltak. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.

Közgazdász bírálói szerint a kriptovaluták nem rendelkeznek a pénz fontos funkcióival, nincs mögöttük gazdasági háttér. Az irántuk fennálló bizalom megroppanása esetén gyors bukás lehet a sorsuk, ezért piramisjátékhoz hasonlítanak. Egy-egy kriptovaluta kínálata véges lehet, de végtelen számban létrehozható és divatossá tehető más hasonló digitális eszköz is, amint azt a gyakorlat is mutatja. Értékük kizárólag a hívők lelkesedésétől függ.

További súlyos bírálat éri a kriptovalutákat energiaigényük miatt, ami 2018–19-ben magasabb volt egyes közepes országok energiafogyasztásánál is. Ezért kritikusai szerint a kriptovaluták nagyon drága megoldást jelentenek egy nem létező problémára.

Áttekintés[szerkesztés]

Mára több ezer kriptovaluta létezik. Az altkoinok kezdetben a Bitcoinhoz hasonlatosak, ma már gyakoribb az ethereum, binance smart chain (BSC), vagy egyéb más blokkláncon futó kriptovaluta. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát különböző módszerekkel tartják fenn. Mivel a bitcoin Proof-of-work alapú, ezért az ú.n. bányászok közössége végzi a tranzakciók hitelesítését.

A Bitcoin bányászat alapját a hálózat képzi, amiben számítógépek (hozzáférési pontok, az az node-ok, vagy kliensek) sokasága összeáll egy rendszerbe, ahol megegyeznek arról, hogy a résztvevőknek van egy bizonyos összege. Erről az összegről és az összes tranzakcióról permanens bejegyzések készülnek, ami blokkokból állnak.[3]

A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne.[forrás?]

A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy fokozatosan csökkentsék a valuta összes volumenének kibocsátását, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél. A hagyományos pénzintézeteknél tartott valutákkal vagy készpénzzel összehasonlítva, a bűnüldöző szerveknek nehezebb dolguk van, ha kriptovalutát akarnak lefoglalni. Ez a nehézség a kriptográfia technológiájából ered.

Az alábbi táblázat szemlélteti a kriptovaluta hagyományos valutához való viszonyát:

Kriptovaluta (pl. Bitcoin, Ethereum, stb.) Hagyományos nemzeti valuta (pl. euró, forint, stb.)
Ki irányítja, felügyeli? Nyílt forráskódú szoftvert futtató számítógépek hálózata A valutát kibocsátó állam.
Hogyan tartja meg az értékét? A kereslet és kínálat alapján. Elsősorban a valutát kibocsátó kormányzatba vetett bizalom alapján.
Mi biztosítja a hátterét? Számítógépek hálózata, amelyek minden egyes tranzakciót ellenőriznek. Bárki részt vehet a folyamatban, akinek internet hozzáférése van. Harmadik személyek, mint amilyenek a bankok vagy kormányok. Csak néhány kiválasztott intézmény vehet részt benne.
Van fizikai megvalósulási formája? (bankjegy, érme) nincs van
Vásárolhatok vele? Igen, ahol a kereskedők elfogadják. Igen, de többnyire csak a valutát kibocsátó országban.

Architektúra[szerkesztés]

Blokklánc[szerkesztés]

A kriptovaluták többségét a Blockchain (blokklánc) validálja. A blockchain egy folyamatosan növekvő lista, amely blokkokból áll. A blokkok biztonságos kriptográfiai módszerekkel kapcsolódnak egymáshoz. A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik.[4]

Története[szerkesztés]

 A kriptovaluták története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza Hollandiába. A kamionsofőrök készpénz helyett egy újfajta kártyát kaptak, ezzel fizettek a tankolásokért. Az 1990-es években a DigiCash nevű vállalkozáshoz fűződik a kriptovaluta elődje. A cég a tranzakciók során már akkor kriptográfiát használt. David Chaum – a DigiCash alapítója – 1993-ban feltalálta az e-cash nevű digitális fizetési rendszert. Működése hiába volt sikeres, a cég a későbbiekben csődbe ment – az innovációja meghaladta a kor elvárásait és gyakorlatát. 1998-ban érkezett mérföldkőhöz a történet, amikor is megalakult egy nemzetközi digitális rendszer, a PayPal, amely lehetővé tette online pénzátutalások lebonyolítását.

Az első tényleges kriptovaluta kibocsátására 2009-ig kellett várni (nem véletlenül, igazodva a globális pénzügyi válság kezdő időszakához[forrás?]), amikor is egy Satoshi Nakamoto nevű ember, vagy csoport, megalkotta a bitcoint. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Kriptográfiát, titkosítást használ és ha a felek úgy akarják anonimak maradhatnak a tranzakció lebonyolítása során. A Bitcoin protokoll alapjait híres fehér könyvében, az "Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer" című tanulmányában fektette le.[5]

Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a kriptovaluta szélesebb körben is ismertté és elismertté váljon. Az évek folyamán rengeteg új valuta jelent meg a kriptovaluták piacán, néhány ezek közül igazi sikertörténetté vált, nagy része pedig elértéktelenedett. Jelenleg is több ezer kriptovaluta létezik, amelyek egyre szélesebb körben felhasználhatók. Léteznek kriptovaluta alapú bankkártyák, melyek a kriptovalutákat ténylegesen elkölthető pénzzé váltják át. Emellett a mai napig léteznek olyan országok, melyek korlátozzák vagy tiltják (pl. Kína) használatukat, de láthatunk arra is példát, hogy a kriptovaluták az ország és a kormányzat teljes támogatását élvezik, például Észtország, Svájc vagy Japán.[forrás?]

Nyilvánosság[szerkesztés]

 A jegybankok képviselői kijelentették, hogy az olyan kriptovaluták befogadása, mint a Bitcoin jelentős kihívás elé állítja a jegybankokat. További véleményük szerint, ahogyan a kriptovaluták kereskedelmi elfogadottsága egyre népszerűbbé válik, úgy csökken a fogyasztói bizalom a FIAT valutákban.[forrás?] Gareth Murphy – magas rangú jegybanki tisztségviselő – szerint a kriptovaluták széles körű elterjedése egyre inkább megnehezíti a statisztikai hivatalok gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtését. A virtuális valuták új kihívás elé állítják a jegybankok alapvető fontosságú monetáris és árfolyam politikáját.[forrás?]

Az első Bitcoin ATM a Robocoin nevéhez fűződik, indítása 2014. február 20-án történt. Az első „bódét” Texas állam, Austin városában telepítették. Egészen hasonló az ATM automatákhoz annyi különbséggel, hogy ez esetben egy scanner olvassa be a kormányzat által kiállított azonosító okmányokat – vezetői engedély vagy útlevél – a felhasználó azonosítása érdekében.[forrás?]

2017 májusában a Bitcoin ATM-ek száma elérte az 1189-et világszerte.

Jogszerűség[forrás?][szerkesztés]

A kriptovaluták helyzete lényegesen különböző országonként és jogilag továbbra sem meghatározott. Míg bizonyos országok kifejezetten engedik használatát és kereskedelmét, addig mások tiltják vagy korlátozzák azt. A különböző kormányzati szervek, kormányhivatalok és bíróságok eltérően kategorizálják a Bitcoint.

Például 2014-ben a kínai jegybank megtiltotta a pénzintézeteknek a Bitcoin kezelését.

Oroszországban ugyan legális a kriptovaluta, mégis az orosz rubelen kívül illegális bármilyen más valutával fizetni. Mindeközben az orosz jegybank saját kriptovaluta létrehozásán tevékenykedik.

2014. március 25-től az Egyesült Államok Adóhatósága adózási szempontból a Bitcoint vagyonként tartja számon. Ez azt jelenti, hogy nyereségadó fizetendő utána. A szabályozásnak természetesen nagy előnye, hogy törvényileg tisztázza a Bitcoint. A befektetőknek nem kell többé azon aggódniuk, hogy a Bitcoinból szerzett profit nem illegális-e vagy hogy hogyan jelenítsék azt meg az adóbevallásukban.    

A szabályozatlanság miatti aggodalmak[forrás?][szerkesztés]

Ahogy egyre inkább növekszik az online valuták népszerűsége és kereslete, ezzel egyenes arányban nő az aggodalom, hogy a szabályozatlanság milyen hatással van a gazdaságra globálisan.

A kriptovaluta hálózat jelentős hiányokat mutat a szabályozások területén. Sok olyan felhasználó számára jelent vonzó alternatívát, akik a decentralizáltságból adódó előnyöket próbálják kihasználni. Nem beszélve a bűnözőkről, adókerülőkről, pénzmosókról.

A coinok világában lebonyolított tranzakciók függetlenek a bankrendszerektől, így egyszerű utat jelent az adókerülők számára. Kifejezetten nehéz a tranzakciók nyomon követése, néhány esetben szinte lehetetlen.

A rendszer által ajánlott anonimitás szintén kecsegtető lehet a pénzmosáshoz. Az altcoinokon keresztüli pénzmosás az intézményes kereteken kívül marad és névtelen tranzakciókon keresztül lebonyolítható.

(Pl. 2015. október 22-én hozta nyilvánosságra az Európai Bíróság (EB) a C-264/14. sz. (David Hedqvist) ügyben született döntését, amelyben arról kellett állást foglalnia, hogy a bitcoinok nemzeti (hivatalos) devizára való váltása áfa köteles vagy áfa mentes tevékenységnek minősül-e?)

Ugyanakkor szabályozási hálót szeretne az EKB is és az EU is a kriptovaluta világában, de ez átfogó és nemzetállamokon átnyúló egyezményt igényel(ne). 

Gazdaság[szerkesztés]

 A kriptovalutákat elsősorban bankrendszereken és intézményi kereteken kívül használják, a digitális világon keresztül. Amíg ezek az alternatív, decentralizált kereskedési platformok a fejlesztés kezdeti stádiumában vannak, kihívások elé állítják a hagyományos pénzügyi rendszereket.

2017 júliusában a kriptovaluták teljes tőkepiaci értéke több mint 100 milliárd dollár, a lebonyolított napi mozgás több mint 6 milliárd dollár.

A cryptocurrency piaci kupak várhatóan elérte az 1-2 billió dollárt 2018-ban.[6]

Versenytársak a kriptovaluta-piacon[szerkesztés]

2019-ben több mint 3050 különböző kriptovaluta létezett, 2021 közepén pedig már több, mint 5560. Ilyenek például a következők:

A kriptovaluták listáját a Coinmarketcap vagy a Coingecko oldalak segítségével tudjuk egyszerűen követni.[7]

Indexek[szerkesztés]

Ahhoz, hogy nyomon követhessük a kriptovaluta piac folyamatos fejlődését, indexek állnak rendelkezésre, melyek figyelemmel kísérik a jelentősebb kriptovalutákat és azok piaci értékét.

Kriptoindex, CRIX[szerkesztés]

A kriptovaluta-index (CRIX) olyan mérés, melyet a berlini Humboldt Egyetem és a Szingapúri Egyetem statisztikusai fejlesztettek ki a CoinGecko vállalat közreműködésével. A számítások során az algoritmus figyelembe veszi a kriptovaluta-piac gyakori változásait, a folyamatosan megjelenő új kriptovalutákat és még a már létező valuták szokatlan kereskedelmét is. Ez az első olyan dinamikus index, melyben visszatükröződnek a kriptovaluták piacának változásai is.

Közgazdasági kritika[szerkesztés]

A kriptovalutákkal szembeni legsúlyosabb kritika lényege az, hogy nem tekinthetők pénznek, nem teljesítik a pénz közgazdasági funkcióit: értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz és világpénz.[8]

A kriptovalutáknak nincs értékmérő képessége, árfolyamuk erősen ingadozik. A Tesla, amikor bejelentette, hogy elfogad bitcoint autóiért, azért továbbra is dollárban határozta meg az árat, azaz az értékmérő továbbra is a dollár volt. Azóta a vállalat elállt ettől a gyakorlattól is.[9]

A kriptovaluta nem forgalmi eszköz, mivel nem lehet vele adásvételi tranzakciókat könnyen, olcsón és gyorsan végrehajtani. Egyetlen tranzakció hosszú perceket, esetleg órákat vehet igénybe, miközben csak a VISA hálózata másodpercenként mintegy 25 000 tranzakciót hajt végre világszerte. Az átutalási költségei általában igen magasak.[10]

Kincsképző, befektetési, felhalmozási eszközként sem állják meg a helyüket. [11] Egy-egy kriptovaluta kínálata véges lehet, de bármikor létrehozható és divatossá tehető a mintájára más hasonló digitális eszköz is, amint azt a gyakorlat mutatja.[12] A jegybankok a gazdaság, illetve a gazdaságpolitika igényeinek megfelelően nyomtatják a pénzt, a kriptovaluták esetében ennek csak a termelők lelkesedése és energiaforrásai szabnak határt. A kriptovaluta nem digitális arany, mivel az aranynak van valós kereslete a spekuláción túl is, ékszerkészítésre és az iparban is alkalmazzák; ha valamiért túl olcsóvá válna, ezek a területek felszívnák a „felesleget”.[13] A kriptovalutáknak nincs gyakorlati felhasználási területe, ha egyszer meginog a bizalom irántuk, összeomlanak.[14]

Hatalmas energiafogyasztás[szerkesztés]

A Proof of Work (PoW) elven alapuló kriptovaluták nagy energiapazarlásuk és nem létező társadalmi hasznuk miatt totálisan szembemennek a mai környezetvédelmi, klímapolitikai törekvésekkel.[forrás?]

Piramisjáték[szerkesztés]

Közgazdász kritikusai szerint a kriptovaluták a Ponzi-rendszerre, azaz a piramisjátékra vagy pilótajátékra hasonlítanak annyiban, hogy a kezdeti beszállók jelentős nyereséget könyvelhetnek el – feltéve hogy időben kiszállnak –, amit aztán a később beszállók fizetnek meg.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Decentralizáció – Mi a Decentralizáció?. mycryptoption.com, 2019. július 17. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  2. Mi a kriptopénz vagy kriptovaluta?. mycryptoption.com, 2019. július 17. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  3. Bitcoin bányászat – útmutató a legnagyobb kriptovaluta (BTC) bányászatához (hu-HU nyelven). Coinmixed.eu, 2018. december 22. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  4. Mi az a blokklánc? Átfogó útmutató és jövőbeli alkalmazási területei”, Bitcoin Bázis (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.) (hu-HU nyelvű) 
  5. Szatosi Nakamoto: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer”, Bitcoin Bázis (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.) (hu-HU nyelvű) 
  6. Demystifying Cryptocurrencies, Blockchain, and ICOs. Toptal Finance Blog. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
  7. coinmarketcap.com
  8. https://www.portfolio.hu/uzlet/20210517/a-nagy-kriptobukta-483466
  9. https://telex.hu/gazdasag/2021/05/13/elon-musk-tesla-bitcoin-klimavaltozas
  10. https://www.portfolio.hu/uzlet/20210517/a-nagy-kriptobukta-483466
  11. https://markets.businessinsider.com/currencies/news/bitcoin-limited-real-use-volatility-speculative-bubble-ubs-wealth-management-2021-3-1030250731
  12. https://www.portfolio.hu/podcast/20210518/a-bitcoin-napjai-meg-vannak-szamlalva-a-vilag-tetejen-itt-az-uj-tronkovetelo-483666
  13. https://www.portfolio.hu/uzlet/20210517/a-nagy-kriptobukta-483466
  14. https://markets.businessinsider.com/currencies/news/bitcoin-limited-real-use-volatility-speculative-bubble-ubs-wealth-management-2021-3-1030250731
  15. https://alapblog.hu/dollar-bitcoin-politika-a-nagy-atveres/

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cryptocurrency című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.