Blokklánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A blokklánc (angolul block chain vagy blockchain[1]) egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon. A blokkok a kezdeti megvalósításokban csak adatot tároltak, de a modern megvalósítások (például az Ethereum[1]) már futtatható kódok tárolására is alkalmasak. Egy blokk tranzakciók listáját és benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza,[2] valamint metaadatokat, amik időponthoz és az előző blokkhoz kapcsolják.

A blokkláncot a Bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják,[3] ahol egy nyilvános főkönyvként működik, amely rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót. A Bitcoin egy peer-to-peer protokoll, ahol bárki csatlakozhat a hálózathoz, kezdeményezhet tranzakciókat, és hitelesítheti is azokat, blokkok létrehozásával, ezért hívják "engedélyek nélküli" protokollnak. Az eredeti koncepció több kriptopénzhez, illetve elosztott adatbázishoz is ihletül szolgált.[4]

A blokklánc az elosztott főkönyvi technológia egyik implementációja. Ez az innováció számos információtechnológiai újítást hozott, és a jövőben sok új felhasználási területe lehet.

Adatvédelmi problémák[szerkesztés]

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a blokklánc („blockchain”) technológia adatvédelmi összefüggéseivel kapcsolatban 2017. július 18-án az alábbi állásfoglalást tette közzé:

„...Azon kérdéssel kapcsolatban, mely szerint a blokklánc hosszú távú használata lehetővé teszi-e a felhasználó magatartásának megfigyelését és az ún. profilalkotást, a Hatóság véleménye az, hogy ezt a kérdést csak egy konkrét rendszer, az abban kezelt személyes adatok és ahhoz kapcsolódó adatkezelési műveletek teljes körű ismerete kapcsán lehet megítélni.

A blokkláncban kezelt személyes adatokról az érintett kérésére az adatkezelő köteles 25 napon belül teljes körű tájékoztatást adni az Infotv. 15. § (1) és (4) bekezdései alapján. A tájékoztatás az Infotv. 15. § (5) bekezdése alapján ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.[5]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • ^ a b Blockchains: The great chain of being sure about things”, The Economist, 2015. október 31. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.) 
  • Joseph Lubin. DEVCON1: Towards a Dynamic Economic, Social and Political Mesh. Ethereum.
  • Blockchain. Investopedia . (Hozzáférés: 2016. március 19.) „Based on the Bitcoin protocol, the blockchain database is shared by all nodes participating in a system.”
  • 40 Banks Trial Commercial Paper Trading in Latest R3 Blockchain Test - CoinDesk (en-US nyelven). CoinDesk
  • https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_naih-2017-3495-2-V.pdf
  • Jegyzetek[szerkesztés]

    További információk[szerkesztés]