Dee Dee Bridgewater

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dee Dee Bridgewater
Dee dee bridgewater.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Denise Eileen Garrett
Született 1950május 27. (70 éves)
Memphis, Tennessee USA
Házastársa
  • Gilbert Moses
  • Cecil Bridgewater (1971–1975)
  • Gilbert Moses (1977–1985)
Gyermekei China Moses
Iskolái Michigani Állami Egyetem
Pályafutás
Műfajok Jazz, R&B, Hiphop
Aktív évek 1966 -
Hangszer
Díjak
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja
  • Officier des Arts et des Lettres
Tevékenység
Kiadók Verve Records

Dee Dee Bridgewater weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dee Dee Bridgewater témájú médiaállományokat.
2007, Thiais, Val-de-Marne, Franciaország
White House, 2011.

Dee Dee Bridgewater (eredeti nevén: Denise Eileen Garrett) (Memphis, Tennessee, 1950. május 27.) amerikai dzsesszénekesnő. Négyszeres Grammy-díjas.

Karrierje[szerkesztés]

Ella Fitzgerald dalait már óvodás korában ismerte. Tízéves korában már fellépett Michiganben. Tizenkilenc évesen már a Szovjetunióban koncertezett az Illinois-i Egyetem big bandjével. A hetvenes évek elején több musicalben énekelt a Broadwayn, például ő volt az első fekete bőrű Sally Bowles a Kabaréban. Egyik legnagyobb sikere a The Wiz című darab főszerepe volt, amelyért elnyerte a Tony-díjat.

A nyolcvanas években áttelepült Párizsba.

A Franciaországban eltöltött idő gyógyulást, fejlődést hozott számomra, nőként és művészként egyaránt, és azt, hogy felfedezhettem a világ többi részét – mondta erről az időszakról az énekesnő. A döntés karrierje szempontjából is jónak bizonyult: saját formációt alapított, bejárta a neves dzsesszfesztiválokat, sorra készítette az albumokat.

Három gyereke született: Tulani Bridgewater, China Moses, Gabriel Durand – három egymást követő férjtől.

Többször koncertezett Magyarországon is. Fellépett a 12. VeszprémFesten 2015. nyarán (Dee Dee Bridgewater, Irvin Mayfield, Jr. with the New Orleans Jazz Orchestra)

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Afro blue – 1974
  • Dee Dee Bridgewater – 1976
  • Just Family – 1977
  • Bad for Me – 1979
  • Live in Paris – 1986
  • In Montreux – 1993 – első saját koncert felvétel
  • Keeping Tradition – 1993
  • Love and Peace – 1995
  • Duke Ellington – Prelude to a Kiss – 1996
  • Dear Ella – 1997; két Grammy-díj
  • Koncertalbum – Live at Yoshi's 2000
  • This is New – 2002, Verve Records
  • J'ai Deux Amours (francia szerelmes dalok) – 2005, DDB Records
  • The Red Earth – Malian Journey, (Bamakóban, mali zenészek közreműködésével). – 2008
  • Eleanora Fagan[1](1915-1959): To Billie with Love from Dee Dee Bridgewater – 2010
  • Midnight Sun – 2011[2]
  • Dee Dee's Feathers – 2015
  • Memphis... Yes, I'm Ready – 2017

Vendégként[szerkesztés]

  • Frank Foster – The Loud Minority (Mainstream, 1972)
  • Stanley Clarke – Children of Forever (Polydor, 1973)
  • Roy Ayers – Coffy (Polydor, 1973) – as Denise Bridgewater
  • Buddy Terry – Lean on Him (Mainstream, 1973)
  • Norman Connors – Love from the Sun (Buddah, 1974)
  • Cecil McBee – Mutima (Strata-East, 1974)
  • Charles Sullivan – Genesis (Strata-East, 1974)
  • Carlos Garnett – Black Love (Muse, 1974)
  • Stanley Clarke – I Wanna Play for You (Nemperor, 1979)
  • Hollywood Bowl Orchestra – Prelude to a Kiss - The Duke Ellington Album (Philips Classics, 1996)
  • BWB – Groovin' (Warner Bros., 2002)
  • Christian McBride – Conversations with Christian (Mack Avenue, 2011)

Díjai[szerkesztés]

  • Grammy-díj
    • 1998 Best Jazz Vocal Performance (Dear Ella)
    • 1998 Best Instrumental Arrangement Accompanying Vocal(s) (Dear Ella)
    • 2005 Jazz Vocal Album (J'ai Deux Amours)
    • 2010 Jazz Vocal Album (Eleanora Fagan, To Billie with Love from Dee Dee Bridgewater)
  • Tony-díj

Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]

Jótékonysági munkát is végez, az ENSZ tiszteletbeli nagyköveteként járja a világot, így kampányolva az éhezők megsegítése érdekében.

RhinoJazzFestival, 2017

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]