Dóczy József (nótaszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dóczy József
Dóczy József nótaköltő.jpg
Életrajzi adatok
Született 1863. május 11.
Miskolc
Elhunyt 1913. július 1. (50 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Tevékenység zeneszerző, nótaszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Dóczy József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11.Budapest, 1913. július 1.) magyar nótaköltő.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Dóczy Gedeon (1832–1911), a miskolci református egyház leánynevelő intézetének jeles tanára, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője volt.[1] Fia József, Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban. Cikkeket írt a Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegyei Közlöny című lapokba, melyekben hangsúlyt kapott a szépirodalom is: versek, novellák, regényrészletek jelentek meg. Ebben a rovatban sokszor feltűntek a kor legjelesebb irodalmi képviselői. A helybeli irodalom- és zenepártolók közül pedig Dóczy József neve éveken át ismétlődött.[2]

1913. július elsején, 50 éves korában öngyilkos lett. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található.

A nótaszerző[szerkesztés]

A századfordulónak és a 20. század elejének nótaszerzői közül Dóczy József, Fráter Lóránd és Balázs Árpád (1874–1941) a legjelentősebbek. Bár Kodály Zoltán úgy jellemezte a magyar nótát, mint „a népdalkultúrából már kinőtt, de a magaskultúráig el nem jutott átmeneti embertípus zenéje”, a magát haladó szellemiségűnek tartó és érző magyar felsőbb réteg igényelte a 19. század végén egy új, sajátosan magyar műfaj létrejöttét. Az új dalok írói pedig elsősorban vidéki nemesek, hivatalnokok, akik ebben a zeneileg egyszerű formában jelentős sikereket tudtak elérni hiányos zenei képzettségük mellett is. A 19-20. század fordulójának nótaszerző triászából Dóczy József dalai is elterjedtek a népdalos paraszti társadalomban. Elsősorban azok a magyar nóták folklorizálódtak, amelyek eleve „népdal-közelből” indultak: soknak szerzőjét ma már nem is lehet megállapítani. Egyes becslések szerint a 20. század közepéig mintegy 30 000 nóta született. És ezek megismertetésében, elterjesztésében a cigányzenészek nélkülözhetetlenek voltak, hiszen hangszerkíséret nélkül a nóta nem hatott igazán. Az ő szakmai tudásukon, előadásmódjukon keresztül vált a magyar nóta a verbunkos folytatójává, s napjainkig fennmaradó hungarikummá.

Művei[szerkesztés]

Színpadi[szerkesztés]

  • Kurucvilág (operett, Debrecen, 1898);
  • Liliom Klári (népszínmű, Temesvár, 1901);
  • A rozsályi malom (zene Kacziány Géza népszínművéhez, 1902)[3]

Főbb nótái[szerkesztés]

"Szőke lány a rózsám, szőke lány,
Liliomszép arca halovány.
Aranyból van néki minden hajaszála,
Szebb lány a világon nincsen nála.
Menyecske lett már a szőke lány,
Rózsa virul most a szép arcán.
Ha leánynak szép volt, menyecskének még szebb,
A csókja is százszor édesebb. (Dóczy József: Szőke lány a rózsám)[4]
  • A kanyargó Tisza partján
  • Árad a Tisza
  • Bakanóta (Jól van dolga a bakának)
  • Darumadár útnak indul
  • Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére
  • Elment Julcsa tegnap a vásárba
  • Felednélek, felednélek, de nem tudlak feledni
  • Ha bemegyek szombat este a csárdába
  • Haldoklik a Hajnalcsillag
  • Hiába süt a világra
  • Hull a zápor kinn a pusztán
  • Ica Te! Vica Te!
  • Ityóka, pityóka
  • Levél jött a kaszárnyába
  • Magas a kaszárnya
  • Mandulafa, mandulafa
  • Megáradt a patak, elmosta a partot
  • Nádfödeles kis házikóm
  • Nem tudok én egynél többet szeretni
  • Nótárus úr
  • Sötét erdő sűrűjéből
  • Százforintos bankó volt a lajbizsebben
  • Szegény vagyok
  • Szeretőt keresek
  • Üsse kő, én nem törődöm a világgal
  • Vett a rózsám piros selyem viganót

Emlékezete[szerkesztés]

Dóczy József sírja Budapesten. Kerepesi temető: 18/1-1-46.

Nótái napjainkig népszerűek, olyan előadóművészek adták és adják elő, mint: Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Palló Imre, Király Ernő, Győri Szabó József, Talabér Erzsébet, Lovay László. Cigányzenekarok is játsszák (Déki Lakatos Sándor, Kállai Kis Ernő és Magyari Imre cigányzenekarai).

A legfrissebb feldolgozásokban is egy-egy dala felcsendül, pl. a Szélkiáltó együttes Magyar katonadalok és énekek a 20. századból című CD-jén az Írtam levelet a császárnak és a Mikor engem besoroztak.

Budapesten, Debrecenben és Miskolcon utca viseli a nevét.

Kottái[szerkesztés]

Kottái nyomtatásban megjelentek:

  • Bárd Karácsonyi Albuma 1921-22. Dalok, divatos táncok, operettek – Hat oxford, négy one step, négy keringő, tizenegy operettrészlet, dal és kuplé, összesen 25 nagy sikerű új zeneszám, Bárd Ferenc és fia, Budapest, 1921.
  • Dóczy József nótáskönyve. Énekhangra zongorakísérettel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1957 és újabb kiadása, 1958.
  • Darumadár útnak indul, Dóczy album énekre és zongorára, Harmónia. Zeneműkiadó Váll. Év.n.
  • Szól a nóta 4. 55 magyar nóta – Énekre és zongorára, gitár jelzéssel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1982. Arany János, Fráter Béla és Szentirmay Elemér szerzők társaságában.
  • Szól a nóta 9. 55 magyar nóta – Énekre és zongorára, gitár jelzéssel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1970. Bodrogi Zsigmond, Nyilassy Sándor szerzők társaságában.
  • A múlt idők nótáskönyve. 77 magyar nóta. (Szerk. Károssy Csaba. Nótaszerzők Dóczy József és mások.) Szombathely, 1992, OSKAR. 112 p. Kosztolányi Dezső „A mi nótáink" c. írásával.
  • Valakinek muzsikálnak… Ányos Laci, Balázs Árpád, Dankó Pista, Dóczy József, Erőss Béla, Fráter Loránd, Kalmár Tibor, Sallay Misi, Szilágyi Béla válogatott nótái. Nyíregyháza, 2005.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Névadó – Dóczy József, minap.hu
  2. Benedek Zoltán: Jeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban
  3. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár: 57/139. Kacziány Géza: A rozsályi malom. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Pályamű. 1901. Egykorú kézirat a bírálók rájegyzéseivel. 116 oldal.
  4. Szőke lány a rózsám (Zeneszöveg.hu)

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap