Czinár Mór Pál
Czinár Mór Pál | |
Arcképe a Vasárnapi Ujság 1864. január 31-én megjelent számában | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Czinár Mór Pál |
Született | 1787. március 30.[1][2] Szakolca |
Elhunyt | 1875. február 10. (87 évesen)[1][2] Pannonhalma |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Felavatás | 1811. április 23. |
Hivatal | győri házfőnök |
Hivatali idő | 1824-1826 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Czinár Mór Pál témájú médiaállományokat. |
Czinár Mór Pál (Szakolca, 1787. március 30. – Pannonhalma, 1875. február 10.) bölcsészdoktor, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete
[szerkesztés]evangélikus szülőktől származott, 1796-ban a katolikus hitre tért és a grammatikális iskolát Szakolcán expaulinus tanárok alatt, a humaniórákat Győrött végezte, ahol a magyar nyelvet is megtanulta. 1802. október 31-én az akkor visszaállított bencés rendbe lépve, Győrött és Pannonhalmán elvégezte a bölcseletet és a teológiát (1803–1809-ig); ekkor a hatodik (költészeti) osztály tanítására Nagyszombatba küldték. 1811. április 23-án pappá szentelték és Pannonhalmán lett tanár, 1812–1814. Pozsonyban, 1814–1815-ben ismét Pannonhalmán, 1815–1824-ig Győrött mint a természettan tanára működött; közben 1817-ben bölcseletdoktor lett és Ausztriát, Tirolt és Felső-Olaszországot beutazta. 1824–1826-ban a győri rendház főnöke s a gimnázium igazgatója volt, 1826–1829-ben ugyanaz Pozsonyban; 1829–1842-ig a főapát titkára Pannonhalmán, 1842–1870. levéltárnok és könyvtárnok, 1870–1875-ben könyvtárigazgató Pannonhalmán. A 75 ezer kötetből álló könyvtár jegyzékét és repertóriumát elkészítette; a főapátsági házi levéltárt és a rá bizott gyűjteményeket szintén ellátta célirányos repertóriumokkal. 1858. december 15.-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé fölvette; 1861. január 14.-én a király a Ferenc József lovagrend kiskeresztesévé kinevezte. A Magyar Tudományos Akadémiában Ipolyi Arnold 1877. február 26.-án tartott fölötte emlékbeszédet.
Művei
[szerkesztés]- Carmen jubilaeis honoribus ill. ac rev. dni Josephi Vilt episcopi Jaurinensis ab exsultantibus archigymnasii Jaurin. alumnis affectu sacro dictum. Jaurini, 1811
- Ode cels. ac rev. principi dno Joanni Bapt. Scitovszky de Nagy-Kér metropol. eccl. Strigoniensis archiepiscopo. occasione solemnis eiusdem inaugurationis VIII. Idus Januarii 1850. ab archiabbatia S. Martini de S. Monte Pannoniae oblata. Uo. 1850
- Dmiani Fuxhofer… Monasterologiae regni Hungariae libri duo. Recognovit et auxit. Pestini, 1858–60, két kötet
- Index alphabeticus codicis diplomatici Hungariae per Georgium Fejér editi / Fejér György magyarországi okmánytárának betűrendes tárgymutatója. Uo. 1866 Online
A hazai történettel foglalkozott leginkább és a szent Benedekrendi pannonhalmi apátok történetét irta meg a rend Schematismusaiban (1841–46.), Pannonhalma történetét Uo. (1846.); a Győrmegyei Sabariáról tartott székfoglalója megjelent az Uj M. Múzeumban (1859 II.), Szent István utánzott pecsétje (Hazánk, 1858.) Az Egyetemes magyar encyclopaediának is munkatársa volt. Kéziratainak jegyzéke a Scriptores Ordinis Sti Benedicti című munkában fölsorolták.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2020. május 15.)