Csuhloma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csuhloma (Чухлома)
Kostroma Oblast Chukhloma ulitsa Lenina 10 4400001090 20140222 151324 0009 stitch.jpg
Csuhloma címere
Csuhloma címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKosztromai terület
JárásCsuhlomai
Irányítószám 157130
Körzethívószám 49441
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Csuhloma (Oroszország)
Csuhloma
Csuhloma
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 45′, k. h. 42° 42′Koordináták: é. sz. 58° 45′, k. h. 42° 42′
Csuhloma (Kosztromai terület)
Csuhloma
Csuhloma
Pozíció Kosztromai terület térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuhloma témájú médiaállományokat.

Csuhloma (oroszul: Чухлома) város Oroszország Kosztromai területén, a Csuhlomai járás székhelye.

Lakossága: 5411 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától 172 km-re északkeletre, a Csuhloma-tó partján terül el. A legközelebbi vasútállomás az 58 km-re délnyugatra fekvő Galics, vasúti csomópont.

Története[szerkesztés]

A tó parti Csuhloma már a 10. században is létezett, bár a mai várostól távolabbi helyen. Neve a kosztromai vidéken valaha élt finnugor népcsoport nevéből származik. A 9. században oda betelepülő szlávok az Északi-Dvina és a Szuhona medencéjében talált finnségi népcsoportot csugy-nak (csuhna, csuhonci) nevezték. Az ő nyelvükön csuhloma feltehetően a csugy tava jelentéssel bírt.

Az egykori városka helyén Avraamij szerzetes – akit hol Galickij (Galicsi-), hol Csuhlomszkij (Csuhlomai-), hol Gorogyeckij (Gorogyeci-) Avraamijként említenek – 1355-ben kolostort alapított. Csuhloma nevét az évkönyvek először 1381-ben említik, amikor egy egyházi vezetőt ebbe a kolostorba száműztek. Erődítménye a 15. század elején épült, ekkor a Galicsi fejedelemséghez tartozott, majd azzal együtt a Moszkvai nagyfejedelemség része lett. A 16. század első felében, majd a 17. század eleji harcokban különösen sok támadást élt át.

Csuhlomának több híres kereskedő dinasztiája volt. Közülük a leggazdagabbak saját hajóikon Arhangelszken át Amszterdammal is kereskedtek. A lakosok többsége kézművességgel, halászattal foglalkozott. 1778-ban város és a Kosztromai kormányzóság egyik közigazgatási egységének székhelye lett. A szovjet korszakban a településen erdészeti gazdaság és tejfeldolgozó vállalat működött.

A mai város[szerkesztés]

A régi várost a tópartra építették és félkörben földsánccal vették körül, melynek kisebb maradványai fennmaradtak. A 18–19. század fordulóján kialakított városszerkezet központja ma is az egykori vásártér (Torgovaja ploscsagy). Északi részén emelkedik az ötkupolás Uszpenszkij-templom (Istenanya elszenderedése-templom, 1730–1740) és sátortetős harangtornya. Egy másik műemlék a Preobrazsenszkij-székesegyház (Urunk színeváltozása-székesegyház) 1746-ban emelt épülete. A lakóházak jelentős része napjainkban is régi, faragással díszített faház.

A településtől északra, a magas tóparton található a 14. században alapított Avraam Gorogyeckij- (Gorogyeci Ábrahám-) kolostor. A 18. században kőfallal vették körül. Területén két ötkupolás templom áll, a nagyobbikhoz (1857–1867) harangtorony csatlakozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)

Források[szerkesztés]

  • Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
  • Csuhloma (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. (Hozzáférés: 2014. november 14.) (Hozzáférés archívból: 208-03-12)