Csillag István (éremművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csillag István
SzületettStern István
1881. július 12.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1968. február 15. (86 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (2-7-25)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csillag István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csillag István, született Stern István[3] (Budapest, 1881. július 12.[4] – Budapest, 1968. február 15.)[5] magyar szobrász- és éremművész.

Élete[szerkesztés]

Stern Mór (1842–1902)[6] bizományos és Feuerlöscher Henrietta (1853–1920)[7] fia. 1896–97-ben az Iparművészeti Iskolában tanult, ahol Loránfi Antal és Mátrai Lajos növendéke volt. Tanulmányai befejeztével Telcs Ede műtermében dolgozott. Németországban járt hosszabb tanulmányúton. 1906-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. Több mint négyszáz érmet, illetve plakettet készített. Emléktábláit Budapesten helyezték el (Karl Marx, József Attila, Frankel Leó). 1922-ben őt kérték fel Lóczy Lajos portréjának megalkotására, amely a neves geológus arácsi régi temetőben található sírjának domborműveként ma is látható.[8] 1963-ban ő készítette a Székely Mihály-emlékérmet is, melyet minden évben ifjú operaénekeseknek ítélnek oda. 1959-ban az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Számos művét őrzik hazai és külföldi múzeumokban.

Házastársa Walter Berta Mária volt, akit 1960-ban Budapesten vett nőül.

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • Ernst Múzeum (életmű, Budapest, 1959)

Válogatott csoportos kiállításai[szerkesztés]

  • Képzőművészeti Társaság, Tavaszi Szalon, Műcsarnok (Budapest, 1908)
  • Téli Nemzetközi kiállítás, Műcsarnok (Budapest, 1908)
  • III. Nemzetközi Numizmatikai és Medaillisztikai kongresszus és éremkiállítás (Brüsszel, 1910)
  • Nemzetközi Szépművészeti Kiállítás (Gent, 1913)
  • Angol-magyar Kiállítás, Műcsarnok (Budapest, 1926)
  • Munkácsy-céh III. Reprezentatív kiállítás, Ernst Múzeum (Budapest, 1930)
  • Művészcsoportok Kiállítás, Műcsarnok (Budapest, 1931)
  • A nő a művészetben, Műcsarnok (Budapest, 1936)
  • Derű a művészetben, Műcsarnok (Budapest, 1939)
  • A Magyar Művészetért, Műcsarnok (Budapest, 1940-1941)
  • A Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének kiállítása (1945)
  • Magyar Képzőművészetért, Ernst Múzeum (Budapest, 1946)
  • Magyar érem és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár (Budapest, 1949)
  • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok (Budapest, 1950)
  • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum (Budapest, 1952)
  • Magyar Plasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum (Budapest, 1954)
  • Magyar Forradalmi Művészet, Műcsarnok (Budapest, 1957)
  • Csillag István, Gábor Jenő, Járitz Józsa, Klie Zoltán kiállítás, Ernst Múzeum (Budapest, 1959)
  • Magyar éremművészet a XX. században, Janus Pannonius Múzeum (Pécs, 1964)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Köztéri szobrai, emléktáblái, domborművei a Köztérkép honlapján