Csiky Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csiky Viktor
CsikyViktor (1839-1924).jpg
Életrajzi adatok
Született1839
Marosvásárhely
Elhunyt1924 (85 évesen)
Marosvásárhely
Ismeretes mint
  • jogtudós
  • egyetemi oktató
Pályafutása
Szakterület jog
Kutatási terület egyház- és a hűbérjog
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE nyilvános rendes tanár, dékán, rektor
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiky Viktor témájú médiaállományokat.

Csiky Viktor (csíksomlyói) (Marosvásárhely, 1839 – Marosvásárhely, 1924) jogász, egyetemi tanár, dékán és rektor.

Életpályája[szerkesztés]

A gimnáziumot szülővárosában, a jogot pedig Bécsben végezte. 1865-től ügyvéd Aradon, 1867-től a kolozsvári jogakadadémián az egyház- és a hűbérjog rendkívüli tanára. Az 1872-ben alakult kolozsvári egyetemen ugyancsak az egyház- és hűbérjog rendes tanára. 1874–1875-ben dékán (1875–1876-ban, a szokásnak megfelelően, prodékán), 1884–1885-ben az egyetem rektora, a következő tanévben prorektora. 1876-ban az Erdélyi Római Katolikus Státus igazgatótanácsának tagjává választották. 1899 őszén nyugdíjazták.

Gazdag közéleti tevékenységet is folytatott: 1868-ban választmányi tagja az alakuló Kolozsvári Körnek (amely a Polgári Társalkodó helyébe lépett), 1872-ben alelnöke, 1896-ban pedig a Nemzeti Kaszinó Kolozsvárt néven újjáalakult kör választmányi tagja. 1898-ban az EMKE választmányi tagja.

Kutatási területe a katolikus egyházjog.

Oktatott tantárgyaiból:

  • egyházjog, különös tekintettel a magyar egyházra;
  • katolikus egyházjog;
  • hűbérjog;
  • a hűbérjog befolyása a nyugat-európai államok alakulás- és fejlődésére;
  • a hűbérjog rendszere;
  • házasságjog, a katolikus egyház szerint;
  • az egyházi jog forrásainak története;
  • egyházi büntető eljárás történelmi kifejlődésében.

„A kolozsvári kir. Ferenc József Tudományegyetem – aránylag rövid életpályáján – az utóbbi értelemben vett örvendetes, fontos, bátran mondhatom korszakot alkotó fordulóponthoz jutott el – ha nem csalódom, a kezdet nehézségeivel folytatott küzdelmet befejezettnek tekinthetjük; egyetemünk egy új aera küszöbén áll, mely szebb jövőt és biztosabb sikert helyez kilátásba. (…) Emellett szólnak még számos tények: így például a budapesti egyetem a tanárai sorában beállott hézagok pótlására rendszerint innen nyer hivatott erőket – végzett hallgatóink a gyakorlati élet különböző pályáin nemcsak jól megállják helyüket, de többen közülük már a tudományos téren is állást és nevet vívtak ki maguknak…”[1]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1885-ben elmondott rektori avató beszédéből. Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]