Cserey József Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Cserey József Imre (Nagyajtai) (? – 1815) katolikus pap, tanár.

Élete[szerkesztés]

Cserey Elek és Boér Krisztina fia volt. A humaniórákat Kolozsvárt végezte, és 1770-ben Trencsénben a jezsuita rendbe lépett, és Győrött folytatta tanulását. A rend föloszlatása után (1773) világi pap lett, és a nagyszebeni gimnáziumban tanított; később Marosvásárhelyen plébános lett. 1794–1815-ig gyulafehérvári kanonok volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Gemma laus domus Pazmaniae auditoribus dum annuos honores divis sui tutelaribus Petro et Paulo anno a restauratione sui sexto salutis vero 1772 persolveret. Vindobonae.
  • S. Aurel. Augustinus religionis vindex dictione panegyrica celebratus. Budae, 1779.
  • Prima elementa Graecae grammatices, in usum gymnasiorum. Editio aucta et recognita. Cibinii, 1790.
  • A folyó és versbéli magyar beszédnek válogatott példáji, melyeket a tanuló ifjuságnak hasznára öszveszedegetett. U. ott, 1790–91.
  • Deutsche Chrestomatie zum Gebrauche der lateinischen Schulen für die Gymnasial-Classen. U. ott, 1790. (Három utóbbi munkájáért a királytól 1791. febr. 24. kelt irattal 50 arany jutalmat nyert.)
  • Istennek szeretete talpköve és bizonyítása az oltári szentség mélységes titkának. Kolozsvár, 1794.
  • Halotti beszéd, mellyel… gróf Haller Sigmond úrnak… szomorú végpompáját tisztelte. 1803. U. ott, 1804.

Források[szerkesztés]