Csang-o

| Átírási segédlet | |
| Csang-o | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 嫦娥 |
| Egyszerűsített kínai | 嫦娥 |
| Mandarin pinjin | Cháng'é |
| Wade–Giles | Ch'ang2-O2 |
Csang-o () holdistennő az ókori kínai mitológiában, a mesteríjász Hou-ji () felesége.
Alakja és története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az i. e. 2. században íródott Huaj-nan-ce ()ban olvashatók szerint Csang-o () férje, Hou-ji () Hszi-vang-mu ()tól, ajándékba kapott az örökéletet biztosító varázslatos elixírből, amit Csang-o () titokban, egyedül bevett, és menten a Holdra repült.[1] Megjegyzendő, hogy ebben a szövegben Heng-o () 姮娥 néven említi a szerző. Feltehetően még az időszámítás kezdete körüli időkben kialakulhatott az az elképzelés, hogy Csang-o () a Holdon egy háromlábú békává, az úgy nevezett csan-csu ()vá (蟾蜍) változott, és egy mozsárban az örökélet elixírjét őröli. A későbbi általános elképzelés szerint Csang-oval () együtt a Holdon lakik még a fehér színű „jáde-nyúl” (jü-tu () 玉兔) is.
Egyes kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy Csang-o () alakjának előképe Csang-hszi (), a Hold ősi istennője lehetett.[2]
Hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kínai űrkutatás a Hold feltérképezését célzó programját a holdistennő után Csang-o-programnak nevezte el. E program keretében 2007. október 24-én bocsátották fel a Csang-o–1-et, amely 16 hónapon át keringett a Hold körül és szolgáltatott adatokat róla. Az istennő nevét viselő harmadik űrszonda, a Csang-o–3 pedig 2013. december 2-án már sikeresen le is szállt a Hold felszínére, és ott a holdfelszín vizsgálatára elindította a „jáde-nyúl” (jü-tu ()) nevű rovert.
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az eredeti szöveg:"Huainanzi" (kínai nyelven). Chinese Text Project. Hozzáférés: 2014. november 27..
- ↑ Kínai mitológia 1988 396., 397. o.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kínai mitológia 1988: Kínai mitológia. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9