Hszi-vang-mu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hszi-vang-mut ábrázoló festmény
Átírási segédlet
Hszi-vang-mu
Kínai átírás
Hagyományos kínai 西王母
Egyszerűsített kínai 西王母
Mandarin pinjin Xī​wáng​mǔ
Wade–Giles Hsi1 Wang2 Mu3

Hszi-vang-mu (magyarul: Nyugati anyakirálynő, vagy Nyugati Királyi Anya) a nyugati égtáj úrasszonya az ókori kínai mitológiában, később egyfajta istennő. Egyes legendák szerint ő birtokolja a halhatatlanság varázsszerét. A legősibb mítoszokban Hszi-vang-mu az alvilág nyugaton található birodalmának uralkodónője lehetett. A középkori taoizmusban és a folklórban Hszi-vang-mu a halhatatlanok Kunlun hegyi paradicsomának gazdasszonya, ahol a halhatatlanság őszibarackjai teremnek. A középkori képeken Hszi-vang-mut gyönyörű fiatal nőként ábrázolták, udvari öltözékben, hajában hajtűvel, gyakorta páva kíséretében, vagy páván ülve.

Korai története[szerkesztés]

A legrégibb leírásokban, például a Hegyek és vizek könyvében (i. e. 4-2. sz.) Hszi-vang-mu emberhez hasonlatos lényként szerepe, akinek párducfarka és tigrisfoga van, szeret fütyülni, kócos hajában hajtűt visel, és ő felügyeli az égi büntetéseket és az „öt fenyítést”.[1] Hszi-vang-mu egy barlangban lakik, és három kék madár hordja neki az élelmet.[2] A Hegyek és vizek könyvéhez íródott egyik kommentár szerző, Kuo Pu szerint Hszi-vang-mut egy olyan istenségnek tekintették, aki járványokkal, betegségekkel és természeti csapásokkal árasztotta el a világot. Egy 3. századi mű, a Po-vu-cse (《博物志》; „Minden dolgok leírása”) szerint Hszi-vang-mu rendelkezik az emberek életével, kivéve a bölcsekét, a szentekét és a taoistákét. Az alakjával kapcsolatos legkorábbi mítoszok szerint, kezdetben minden bizonnyal a halál és a ragályos betegségek istene lehetett. Más mítoszok azonban úgy tudják, hogy Hszi-vang-mu a Kunlun hegyen él a palotájában, ahol a függőkertjei (hszüan-pu 懸圃) is találhatók. Más legendaváltozatok szerint a Fehér Jádehegyen (Pajjü-san 白玉山) lakik, és a lakhelyéhez vezető úton folyik a Zso-suj (若水) folyó.[3][4]

Az i. sz. 193-nál nem későbbi csingani kripta (Santung tartomány) bejáratánál látható sírkövön Hszi-vang-mut még antropomorf alakban ábrázolják, a hajában hatalmas hajtűvel. A hegy központi, legmagasabb csúcsán trónol, alatta valamivel pedig egy tigris látható, amely a nyugati égtáj szelleme. Mellette nyulak találhatók, amelyek mozsarakban a halhatatlanság elixírjét őrölik. Ennek a szernek a megszerzése áll a központjában a Ji, a mesteríjász közismert történetének is.[5] Az időszámítás kezdete körül azonban Hszi-vang-mu fokozatosan emberi alakot öltött, általában már gyönyörű nőként ábrázolták. A Han-dinasztia hivatalos történeti művében, a Han suban (i. sz. 1. sz.) az olvasható, hogy Hszi-vang-mut istenségként tisztelték, aki az égi büntetéseket felügyeli. Egy i. sz. 3. században történt hatalmas aszály idején áldozatokat mutattak be Hszi-vang-munak, amelyeket a szenvedők megsegítéséért való könyörgések kísértek.[6][7]

Kapcsolata a kínai uralkodókkal[szerkesztés]

Sun császár[szerkesztés]

A Bambusz-évkönyvek tanúsága szerint a legendás Sun császár uralkodásának 9. esztendejébe maga Hszi-vang-mu látogatott el az uralkodóhoz.[8]

Nagy [szerkesztés]

A jelentős konfuciánus filozófus, Hszün-ce (kb. i. e. 312–230) szerint a legendás uralkodó Nagy Hszi-vang-mu országában folytatta a tanulmányait.[9]

Mu király[szerkesztés]

Hszi-vang-mut ábrázoló agyagszobor az i. sz. 2. századból

A Csou-dinasztia ötödik uralkodójának Mu királynak (Mu vang 穆王; i. e. 10. sz.), a legendás utazását írja le a vitatott keletkezésű (valamikor i. e. 4. sz. és i. sz. 4. sz. között) Mu-tien-ce-csuan (《穆天子傳》„Munak, az ég fiának története”) című mű, amelyben a király selymet visz a gyönyörű asszonyi alakban megjelenő Hszi-vang-munak, bort iszik vele a Jáde-tó (Jaocse 瑤池) partján és hallgatja dalait.[10][11]

Vu császár[szerkesztés]

Pan Ku (班固; i. sz. 32-92) áltörténeti elbeszélésében, amelynek a címe: Han Vu ku-si (《漢武故事》; „Régi történetek a Han-házbeli Vu császárról”) a központi történet Hszi-vang-mu, bíbor hintóban tett látogatása a Han-házbeli Vu császárhoz (i. e. 141-87). A történet szerint Hszi-vang-mu hintóját tündérleányok kormányozták, és két kék madár volt a személyes szolgálója. Hszi-vang-mu látogatásának a célja, hogy elvigye a császárnak ajándékba az örökélet őszibarackjait (pan-tao 蟠桃). Lehetséges, hogy ennek a történetnek az előzménye volt a Bambusz-évkönyvekben fennmaradt utalás, amely szerint Hszi-vang-mu meglátogatta Sun császárt.[12]

Alakja a középkorban[szerkesztés]

Amikor az időszámítás első évszázadaiban a filozófiai taoizmus egyre inkább vallási színezetet öltött, Hszi-vang-mu alakja is kiegészült taoista jellegzetességekkel. A taoisták úgy tartották, hogy Hszi-vang-mu az éterből született, vagyis a női princípiumot képviselő jin lényegű lény. Ekkor már férje is van Tung-vang-kung (東王公), vagyis a Kelet ura személyében. Egy legenda szerint Hszi-vang-mu évente egyszer találkozik vele egy hatalmas madár hátán.[13]

Mivel a hagyomány kínai öt elem rendszerében a nyugati égtáj a fém elemnek (csin 金) felel meg, ezért Hszi-vang-mu második neve: Csin-mu (金母), vagyis „fém anya” vagy „arany anya”. A taoista hagyományban Hszi-ling-vang-munak (西靈王母; „Nyugati szellem királyi anya”) vagy Jao-cse-csin-munak (瑤池金母; „Jáde-tavi arany anya”) is nevezik.[14]

A középkori taoista hagyományban és nép folklórban Hszi-vang-mu a halhatatlanok (hszien 仙) Kunlun-hegyi paradicsomának gazdasszonya, ahol kertjében a halhatatlanság őszibarackjai teremnek. A halhatatlanok rendszeresen ünnepi lakomára gyűlnek össze nála. A férje felügyeli a halhatatlanok jegyzékét, akiket tetteik szerint időről-időre megjutalmaznak vagy megbüntetnek.[15]

A középkori képeken Hszi-vang-mut udvari öltözéket viselő, gyönyörű fiatal nőként ábrázolják. Hajában hajtűt visel, gyakorta pedig páva hátán ül, vagy páva kíséretében jelenik meg. Előszeretettel ábrázolták alakját a népi nyomatokon is, amelyeken akár férjével együtt jelenik meg. Az ilyen nyomatokat például temetések alkalmával égették el, hogy segítse a halottat a túlvilági útján. Hszi-vang-mu képmását azonban előszeretettel ajándékozták a nők 50. születésnapjára is. Peking környékén, ha a földművesek a várható időjárást akarták előre tudni, akkor jóslatért Hszi-vang-muhoz fordultak. Olykor Vang-mu niang-niangnak (王母娘娘), vagyis „Uralkodói anyánknak” is nevezték. Ismert olyan legenda is, amely szerint Hszi-vang-munak 9 fia és 24 lánya volt. Hszi-vang-mu alakja gyakorta felbukkan a középkori regényekben, így például a népszerű Nyugati utazásban is, ahol a majomkirály az ő kertjében dézsmálja meg a halhatatlanság őszibarackjait. Hszi-vang-mu azonban nem ismeretlen a koreai és a mongol irodalomban sem, sőt igen népszerű a hagyományos távol-keleti költészetben.[16]

Megjegyzések[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

  1. Az eredeti szöveg:Shanhaijing (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  2. Az eredeti szöveg:Shanhaijing (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  3. Az eredeti szöveg:Shanhaijing (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  4. Kínai mitológia 1988 407. o.
  5. Kínai mitológia 1988 407. o.
  6. Az eredeti szöveg:Han shu (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  7. Kínai mitológia 1988 407., 408. o.
  8. Az eredeti szöveg:Zhushu jinian (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  9. Az eredeti szöveg:Xunzi (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  10. Az eredeti szöveg:Mutianzi zhuan (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  11. Kínai mitológia 1988 407., 408. o.
  12. Kínai mitológia 1988 408. o.
  13. Kínai mitológia 1988 408. o.
  14. Kínai mitológia 1988 408. o.
  15. Kínai mitológia 1988 408. o.
  16. Kínai mitológia 1988 408. o.

Irodalom[szerkesztés]

Contact and Exchange in the Ancient World, 62–115. Honolulu: University of Hawai’i Press. ISBN 9780500251461

  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 9632804759

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszi-vang-mu témájú médiaállományokat.