Cs. Pataj Mihály
| Cs. Pataj Mihály | |
| Született | 1921. december 22. Békéscsaba |
| Elhunyt | 2008. január 24. (86 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festő, grafikus, művésztanár |
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cs. Pataj Mihály (Pataj Mihály) (Békéscsaba, 1921. december 22. — Szeged, 2008. január 24.) magyar festő, grafikus és művésztanár.
Életútja[szerkesztés]
Szülővárosában, a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1940-1945 között, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Ábrázoló geometria-művészeti rajz és festő-művészettörténet szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. A jobb elhelyezkedési lehetőség érdekében 1947-ben elvégezte a szegedi Apponyi Kollégiumot, amely tanítóképző intézeti tanári képesítést nyújtott.
Sokáig Szarvason tanított és alkotott, kiváló grafikákat is alkotott itt, majd 1963-ban bekerült a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet tanszékére, ahol mint oktató, főleg színelmélettel foglalkozott. 1970-1978-ig főiskolai docens, 1978-1982-ig főiskolai tanári beosztásban dolgozott, 1975-1982-ig tanszékvezető volt. 1982-ben vonult nyugalomba. Kiváló tanítványai voltak, köztük Bakacsi Lajos, Szekeres Ferenc.
Felesége Hegedűs Éva tanárnő. Gyermekei: Miklós és Klára.
Aktív közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja volt a Képzőművészeti Szövetségnek (1959-től) és az Association Internationale de la Couler (Az Áramlatok Nemzetközi Társasága) nevű nemzetközi művészeti szervezetnek (1970-től). A rendszerváltást követően megalakuló újabb képzőművészeti társaságok tagja lett, belépett a Rudnay Gyula Baráti Társaságba 1991-ben, majd a Magyar Festők Társaságába 1993-ban.
Művészete[szerkesztés]
1956 óta kiállító művész. Fiatalon nyaranként művésztelepeken alkotott (Dömsöd, Szigliget, Hédervár, Zsennye). Nyugtalan alkatú, optimista szemléletű alkotóként jellemzi Szuromi Pál művészettörténész. Már kezdeti realista stílusú alkotásait is átjárta a lüktetés, a szenvedélyesség, expresszív formaelemek kerültek ki a keze alól, ezeket konstruktív eszközökkel nyugtatta. Később a kolorizmus ragadta magával. Kiindulóponton mindig a természetből és az ábrázolt tárgy megfigyeléséből merített ihletet. Tájkép, életkép, enteriőr, csendélet, alakábrázolás, érzetek, apokaliptikus látomások mind megtalálhatók az ő repertoárjában. Számos egyéni és csoportos kiállításon megmérette az ő alkotásait. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őrzi festményeit és grafikáit.
Kiállítások (válogatás)[1][szerkesztés]
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
- 1956 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1960 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
- 1962 • Derkovits Terem, Budapest
- 1969 • Móra Ferenc Múzeum, Képtára, Szeged • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1974 • Tessedik Múzeum, Szarvas
- 1976 • Bagno di Romagna, Bologna
- 1977 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1979 • Gulácsy Terem, Szeged
- 1981 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Gyermán Galéria, Luxemburg
- 1984 • Szőnyi Terem, Miskolc • Képcsarnok, Salgótarján
- 1986 • Képcsarnok Galéria, Eger
- 1988 • József Attila Múzeum, Makó
- 1989 • Ferenczy Terem, Pécs
- 1990 • Magyar Intézet, Helsinki
- 1991 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Derkovits Terem, Szombathely
- 1992 • Mészöly Terem, Székesfehérvár • Zoersel (B) 1993 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1997 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Szolnoki Galéria, Szolnok.
Csoportos kiállítások[szerkesztés]
- 1967 • Szegedi képzőművészek tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1968-97 • Szegedi Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
- 1973-97 • XX-44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1985, 1987 • Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
- 1991 • Kulturális Központ, Zoersel (B)
- 1997 • Szegedi festők, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged.
Irodalom (válogatás)[szerkesztés]
- Fenyvesi István: Második találkozás. Tiszatáj, 1961. április
- D. Fehér Zsuzsa: Cs. Pataj Mihály kiállítása Szegeden. Művészet, 1965/2.
- Polner Zoltán: Festő az életmű vonzásában, Délmagyarország, 1984.
- Laczó Katalin: Szenvedélytől fűtött realizmus. Szeged c. folyóirat, 1995. június
Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]
- Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1970)
- Szegedért emlékérem (1995)
- Honor Pro Metris (1990)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista artportal.hu i.m. nyomán
Források[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 3. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 1999. Pataj Mihály, Cs. festő lásd 89. p. ISBN 963-8477-46-6
- Szegedi Tanárképző Főiskola : 1873-1998. Történet. Almanach. Szeged, Békési Imre, 1998. Cs. Pataj Mihály lásd 499-500. p. ISBN 963-9167-02-9
- Szegedi festők. Szerk. Tandi Lajos. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1997. Cs. Pataj Mihály lásd 70-73, 128. p. ISBN 963-03-4195-6
- Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Pataj, Cs. Pataj Mihály lásd 713. p.
