Csíkos sügér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csíkos fűrészessügér szócikkből átirányítva)
Csíkos sügér
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Moronidae
Nem: Morone
Mitchill, 1814
Faj: M. saxatilis
Tudományos név
Morone saxatilis
(Walbaum, 1792)
Szinonimák

  • Morone lineatus (Bloch, 1792)
  • Morone saxitilis (Walbaum, 1792)
  • Perca labrax (non Linnaeus, 1758)
  • Perca mitchilli alternata Mitchill, 1815
  • Perca saxatilis Walbaum, 1792
  • Roccus lineatus (Bloch, 1792)
  • Roccus saxatilis (Walbaum, 1792)
  • Sciaena lineata Bloch, 1792

Elterjedés
Elterjedési területe Florida környékén
Elterjedési területe Florida környékén
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csíkos sügér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos sügér témájú médiaállományokat és Csíkos sügér témájú kategóriát.

A csíkos sügér vagy csíkos fűrészessügér (Morone saxatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a Moronidae családjába tartozó faj.

Fontos gazdasági jelentőséggel bíró hal. A tengerek partmenti vizeinek lakója, csak íváskor úszik fel a folyókba. Kifejlett korukban 120 centiméter hosszt és 35 kg-os tömeget érnek el, a legnagyobb ismert példány 200 centiméteres és 57 kg-os volt. A hátúszóján 9-11 tüske és 10-13 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 7-13 sugár látható.

Előfordulása[szerkesztés]

Őshonos Észak-Amerikában az Atlanti-óceán partvonala mentén egészen a Szent Lőrinc-folyóig és jelen van a Mexikói-öbölben. Anadrom faj ezért az édesvízbe vándorol ívni. Népszerű a horgászok és fogyasztói körében, ezért világszerte tenyésztik.

Hibridjei[szerkesztés]

Magyarországon a halgazdáságok foglalkoznak az úgynevezett hibrid csíkos sügér nevelésével. Ezt a tenyészhalat a Morone nemzetség két fajának, a csíkos sügérnek és a fehér sügérnek (Morone chrysops) a keresztezéséből hozták létre. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek végétől kezdve sikeresen tenyésztik, mert könnyen és gazdaságosan értékesíthető termék. Jelentős termelő országai még Izrael és Olaszország.[1]

Életmódja[szerkesztés]

A csíkos sügér életkorától függően egymástól igen különböző élőhelyeken jelenik meg. Ez egyfajta életkor-függő alkalmazkodás, az életciklusok változása eltérő igényeket támaszt. Ebben elsődleges szerepet játszik a vízhőmérséklet, mivel életfunkcióik úgy működnek a leghatékonyabban, ha a számukra az adott pillanatban legmegfelelőbb hőmérsékletű vizet keresik fel. Mivel a faj adott életkorú egyedei mindig ugyanabban a víztérben találhatók, nagy valószínűséggel az életkor függvényében változik (csökken) a hőmérséklet-igényük.

A lárvakorban (1 hónapos kor előtt) legfeljebb 20 °C, de inkább ennél is alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek. A fiatal egyedek 24-29 °C-os hőmérsékleten érzik jól magukat, de e tartomány alsó felén, 24-26 °C hőmérsékleten növekednek a leggyorsabban. A felnőtt példányok a 22 °C körüli hőmérsékleteket keresik.[2]

Szaporodása[szerkesztés]

A hímek kétéves koruktól ivarérettek, testhosszuk ekkor 0,3-0,35 méter, tömegük 0,3-0,6 kg. A nőstények 4-5 évesen ikráznak először, a későbbiekben nem minden évben, de több alkalommal ismételhetik az átlag 10 éves élettartamuk alatt. Első ikrázáskor 0,45-0,55 méter hosszúak és tömegük 1,5–2 kg. Egy alkalommal nagyjából egymillió ikrát bocsátanak ki. Az ikrák lebegnek a tengervízben, a lárvák 3-4 nap alatt kelnek ki, a víz hőmérsékletétől függően. A planktonikus, lárvaszerű fiatalok egy hónap alatt alakulnak önállóan úszó hallá, 2-3 éves korukig a folyótorkolatok közelében, vagy egyéb félsós brakkvizekben élnek. Egész életét képes édesvízben leélni, de felnőtt korában mégis a tengerbe vándorol.[2]

Galéria[szerkesztés]

A Coosa folyóból fogott Morone saxatilis, Alabama
Illusztráció a halról

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Internetes leírások a csíkos sügérről[szerkesztés]