Ugrás a tartalomhoz

Cristoforo Madruzzo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cristoforo Madruzzo
Született1512. július 5.
Calavino
Elhunyt1578. július 5. (66 évesen)
Tivoli
SzüleiEuphemia von Sparrenberg
Giangaudenz di Madruzzo, Signore di Madruzzo
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • hercegpüspök (Prince-Bishopric of Brixen)
  • Tridenti püspök (Prince-Bishopric of Trent)
  • Tridenti püspök (1539. augusztus 5. – 1567. november 14.)
  • bíboros (1542. június 2. – )
  • Roman Catholic Bishop of Brixen (1542. december 17. – )
  • Governor of Milan (1555. december 8. – 1557. augusztus)
  • Cardinal-Bishop of Albano (1561. április 14. – 1562. május 18.)
  • Cardinal-Bishop of Palestrina (1564–1570)
IskoláiBolognai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Cristoforo Madruzzo témájú médiaállományokat.

Cristoforo Madruzzo bíboros portréja Tician festményén

Cristoforo Madruzzo (Calavino, 1512. július 5. –‎ Tivoli, 1578. július 5.) olasz római katolikus bíboros és államférfi. Testvére, Eriprando zsoldos kapitány volt, aki az olasz háborúkban harcolt.

Életpályája

[szerkesztés]

Cristoforo Madruzzo 1512. július 5-én született az itáliai Calavinóban fekvő Trentóban, egy nemesi családban. Tanulmányait Padovában és Bolognában végezte. 1529-ben Trentóban plébános, 1536-ban salzburgi, 1537-ben brixeni kanonok, 1539-ben pedig trentói püspök lett.

1543 januárjában a brixeni püspökség adminisztrátorává nevezték ki, majd nem sokkal később, még ugyanabban az évben III. Pál pápa bíborosi méltóságra emelte.

Miután 1567-ben lemondott trentói püspökségéről unokaöccse, Ludovico javára, élete utolsó éveit Olaszországban töltötte, és egymást követően Sabina, Palestrina és Porto bíboros püspöke lett. Néhány évvel halála után földi maradványait a családi kápolnában, a római Sant'Onofrio templomban temették el.

V. Károly és testvére, I. Ferdinánd király, később császár, nagyon nagyra becsülték, és számos fontos küldetésben alkalmazták. Aktívan részt vett a ratisboni birodalmi országgyűlésen, mint a császár képviselője, és határozottan támogatta a Luther Márton eretneksége elleni katolikus tanítást.

Két széke mellett 1546-ban V. Károly jóvoltából évi 2000 dukátos juttatást kapott a spanyolországi Santiago de Compostelai római katolikus érsekségtől.

Az olaszországi Tivoliban halt meg 1578. július 5-én, 66. születésnapján.

Tridenti Zsinat

[szerkesztés]

Bíborosként, Tridenti püspökként és ennek a fejedelemségnek a világi uralkodójaként kiemelkedő szerepet játszott a tridenti zsinatban. Többek között ragaszkodott ahhoz, hogy komolyan foglalkozzanak az egyház reformjával, amire V. Károly nagyon vágyott, és amivel a protestánsokat vissza akarták nyerni az egyháznak. Nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy ezt a témát megvitatták, és minden ülésen ilyen jellegű törvényi aktusokat fogadtak el, a tanítási kérdésekben hozott döntésekkel együtt. A zsinat idején szembehelyezkedett Pacheco bíborossal és másokkal, akik be akarták tiltani a Biblia minden népnyelvi fordítását.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Rotraud Becker: Madruzzo, Cristoforo. In: Mario Caravale (Hrsg.): Dizionario Biografico degli Italiani (DBI). Band 67: Macchi–Malaspina. Istituto della Enciclopedia Italiana, Rom 2006. (olaszul)
  • Hubert Jedin: Christoph von Madruzzo. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 3, Duncker & Humblot, Berlin 1957, ISBN 3-428-00184-2, S. 247 f. (Digitalisat). (németül)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cristoforo Madruzzo című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.