Coccolithus
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||
| Coccolithus oceanicus E. H. L. Schwarz 1894 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Coccolithus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Coccolithus témájú kategóriát. |
A Coccolithus a Haptophytina egysejtű algákból álló nemzetsége.
Történet[szerkesztés]
Eredetileg a Crystallolithustól külön nemzetségnek hitték, melyek egyikének tagja haploid, a másik diploid, 1960-ban igazolták, hogy a Coccolithus braarudii és a Crystallolithus hyalinus valójában azonos faj heteromorf életciklussal.[2]
Élete[szerkesztés]
Életciklus[szerkesztés]
Holokokkolittal rendelkező haploid és heterokokkolittal rendelkező diploid állapotok közt váltakozik,[2] ezek virágzásukkor gyakran a felső fotikus zónában koncentrálódnak.[3]
Kizárólag haploid állapotuk rendelkezik haptonémával, mely lehetővé teszi a fagotrófiát.[2]:294
Hőmérsékleti hatások[szerkesztés]
A hőmérséklet-növekedés csökkenti a PIC / POC arányt[* 1] és növeli a C. pelagicus foszforigényét.[4]
Meszesedés[szerkesztés]
Egyes tagjai, például Coccolithus braarudii meszesedése szilíciumot igényel, szemben más fajokkal, például a Gephyrocapsa huxleyival.[5] A meszesedést biszfoszfonátok, például 1-hidroxietán-1,1-difoszfonsav (HEDP) gátolják a fémion-kelációval és a kalcium-karbonát-kristályok növekedésének akadályozásával.[5]
A meglévő kokkolitok nem oldódnak fel alacsony (1 mM) Ca2+-koncentráció mellett, azonban az új kokkolitok egy része nem vált teljessé. A Ge-kitettség nem megfelelő formájú kokkolitokat okozott, formájuk a HEDP-kitettekétől eltért, e formai eltérések a kokkolitüregen belül jelentkeztek.[5] A három kezelés együtt jelentősen növeli a hibás, a kokkoszférába nem integrálódó kokkolitok számát, így a teljes kokkoszféra fenntartását megnehezíti.[5] A meszesedés megzavarása gátolja a C. braarudii növekedését is, de sejtfunkcióit nem.[5]
Anyagcsere[szerkesztés]
Cinkfelvétele mintegy a teljes koncentráció 20%-a diffúziós doménjééhez hasonló 2–10 μm-es méret miatt.[6]
Fajok[szerkesztés]
Recens[szerkesztés]
Többek közt az alábbi recens fajokkal rendelkezik:
A C. pelagicus szubarktikus tájakon él, 4–15 μm átmérőjű, míg a C. braarudii mérsékelt övezeti vizeken és felfelé áramló helyeken él.[2]:292
A C. braarudiit korábban a C. pelagicus alfajának tekintették.[5]
Fosszilis[szerkesztés]
Többek közt az alábbi fosszilis fajokkal rendelkezik:
Előbbi a Discoaster gemmeusszal és a Heliolithus kleinpellivel fordult elő együtt, utóbbit Cruciplacolithus tenuisszal és a Fascicolithus tympaniformisszal.[7]
A C. cavus központi ürege nagy, disztális páncélja 40–64, általában 48–52 részes, a C. apomnemoneumus páncélja 56–72 részes.[7]
Genetika[szerkesztés]
A C. pelagicus legalább 1 feszültségkapus protoncsatornával rendelkezik, ennek neve CpHV1, és 2011-ben fedezték fel.[8]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ a szerves és szervetlen anyagba kerülő szén arányát
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Guiry, M. D.: Coccolithus. AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway, 2008. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
- ↑ a b c d Houdan A, Probert I, Zatylny C, Véron B, Billard C (2006. október 10.). „Ecology of oceanic coccolithophores. I. Nutritional preferences of the two stages in the life cycle of Coccolithus braarudii and Calcidiscus leptoporus”. Aquat Microb Ecol 44, 291–301. o. (Hozzáférés: 2024. június 25.)
- ↑ Ruan Z, Lu M, Lin H, Chen S, Li P, Chen W, Xu H, Qiu D (2023. július 14.). „Different photosynthetic responses of haploid and diploid Emiliania huxleyi (Prymnesiophyceae) to high light and ultraviolet radiation”. Bioresour Bioprocess 10 (1), 40. o. DOI:10.1186/s40643-023-00660-5. PMID 38647570.
- ↑ Gerecht AC, Šupraha L, Edvardsen B, Probert I, Henderiks J. „High temperature decreasses the PIC / POC ratio and increases phosphorus requirements in Coccolithus pelagicus (Haptophyta)”. Biogeosciences, 3531–3545. o. DOI:10.5194/bg-11-3531-2014. (Hozzáférés: 2024. június 25.)
- ↑ a b c d e f Walker CE, Taylor AR, Langer G, Durak GM, Heath S, Probert I, Tyrrell T, Brownlee C, Wheeler GL (2018. június 19.). „The requirement for calcification differs between ecologically important coccolithophore species”. New Phytol 220 (1), 147–162. o. DOI:10.1111/nph.15272. PMID 29916209.
- ↑ Sans-Duñó J, Cecilia J, Galceran J, Puy J, Baeyens W, Gao Y (2023. május 23.). „Back Accumulation of Diffusive Gradients in Thin-Films Devices with a Stack of Resin Discs To Assess Availability of Metal Cations to Biota in Natural Waters”. Environ Sci Technol 57 (20), 7840–7848. o. DOI:10.1021/acs.est.3c00799. PMID 37183959.
- ↑ a b c Hay WW, Mohler HP (1967. november 1.). „Calcareous nannoplankton from early Tertiary rocks at Pont Labau, France, and Paleocene-Eocene correlations”. J Paleontol 41 (6), 1505–1541. o. (Hozzáférés: 2024. június 25.)
- ↑ DeCoursey TE (2024. február 12.). „Transcendent Aspects of Proton Channels”. Annu Rev Physiol 86, 357–377. o. DOI:10.1146/annurev-physiol-042222-023242. PMID 37931166.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Coccolithus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]