Ciklobután-tetraon
| Ciklobután-tetraon | |||
 A ciklobutántetraon szerkezeti képlete | |||
| IUPAC-név | Ciklobután-1,2,3,4-tetraon | ||
| Más nevek | Tetraoxociklobután | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 3617-57-0 | ||
| ChemSpider | 24735246 | ||
| |||
| InChIKey | KDAVZOLBYGNLGF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4O4 | ||
| Moláris tömeg | 112,04 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A ciklobután-tetraon szerves vegyület,[1] képlete C4O4. Hivatalos neve ciklobután-1,2,3,4-tetraon. A ciklobután négyszeres ketonja. A szén-monoxid tetramerje.
A ciklobután-tetraon termodinamikailag valószínűleg nem stabil vegyület.[2] Még nem állították elő számottevő mennyiségben,[3][4] de tömegspektrometriás mérések szerint átmenetileg létezhet.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Guo, J.-C.; Hou, G.-L.; Li, S.-D.; Wang, X.-B. (2012). „Probing the Low-Lying Electronic States of Cyclobutanetetraone (C4O4) and Its Radical Anion: A Low-Temperature Anion Photoelectron Spectroscopic Approach”. Journal of Physical Chemistry A 3 (3), 304–308. o. DOI:10.1021/jz201593z.
- ↑ Jiao, H.; Frapper, G.; Halet, J.-F.; Saillard, J.-Y. (2001). „Stability of Tetraoxocyclobutane Revised: Perturbation Theory and Density Functional Scheme”. Journal of Physical Chemistry Letters 105 (24), 5945–5947. o. DOI:10.1021/jp010738i.
- ↑ Rubin, M. B.; Gleiter, R. (2000). „The Chemistry of Vicinal Polycarbonyl Compounds”. Chemical Reviews 100 (3), 1121–1164. o. DOI:10.1021/cr960079j. PMID 11749259.
- ↑ Seitz, G.; Imming, P. (1992). „Oxocarbons and pseudooxocarbons”. Chemical Reviews 92 (6), 1227–1260. o. DOI:10.1021/cr00014a004.
- ↑ Schröder, D.; Schwarz, H.; Dua, S.; Blanksby, S. J.; Bowie, J. H. (1999). „Mass spectrometric studies of the oxocarbons CnOn (n = 3–6)”. International Journal of Mass Spectrometry 188 (1–2), 17–25. o. DOI:10.1016/S1387-3806(98)14208-2.
Források[szerkesztés]
- Maahs, G.; Hegenberg, P. (2003). „Syntheses and Derivatives of Squaric Acid”. Angewandte Chemie International Edition 5 (10), 888–893. o. DOI:10.1002/anie.196608881.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclobutanetetrone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.