Dioxán-tetraketon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dioxán-tetraketon
Dioxane tetraketone.png
IUPAC-név 1,4-dioxaciklohexán-2,3,5,6-tetraon
Kémiai azonosítók
CAS-szám 213967-57-8
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4O6
Moláris tömeg 144,04 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A dioxán-tetraketon (vagy 1,4-dioxaciklohexán-2,3,5,6-tetraon) szénből és oxigénből álló vegyület, azaz a szén egyik oxidja.

Elméletileg kétféleképpen is származtatható. Egyrészt tekinthető a dioxán négyszeres ketonjának, másrészt a csak elméletileg létező oxálsav-anhidrid dimerjének.

A dioxán-tetraketon éterben és triklórmetánban oldva −30 °C alatt stabil. 0 °C-ra melegítve szén-monoxid és szén-dioxid 1:1 arányú keverékére bomlik.

A vegyületet először Paolo Strazzolini állította elő másokkal együtt 1998-ban. Oxalil-kloridot (COCl)2 vagy -bromidot (COBr)2 ezüst-oxaláttal (Ag2C2O4) reagáltatott dietil-éterben −15 °C-on, majd az oldatot alacsony hőmérsékleten és nyomáson bepárolta.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dioxane tetraketone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.