Cikkjelölt:Pál József (faszobrász)
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. november 3., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
| Pál József | |
 | |
| Született | 1949. május 12. (75 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pál József (Budapest, 1949. május 12. – ) faszobrászmester.
Életpályája
[szerkesztés]1949-ben született Angyalföldön. Az általános iskola elvégzése után tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban szerette volna folytatni, de a sok jelentkező és az akkor induló kis létszámú osztályok miatt ez nem valósulhatott meg. Ennek ellenére nem adta fel a művészeti alkotás iránti vágyát. Három évig ipari tanuló volt Pallós József faszobrászmesternél, aki beavatta a szobrászat rejtelmeibe.[1]
Sorkatonai szolgálatát 1968-ban kezdte, ahol a dísztárgykészítő és barkács szakosztályhoz került és rövid idő múlva vezetővé nevezték ki. Itt többek között hazai és külföldi katonai vezetők számára ajándékozási célra faragott dísztárgyakat készített.[1]
Leszerelése után restaurátori munkát kapott a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Többek között a fertődi Esterházy-kastély, a Szabó Ervin Könyvtár, a székesfehérvári Fekete Sas patika és a sárospataki templom főoltárának faragásai fűzhetők a nevéhez.[1]
Később a faszobrász-mestervizsgát abszolválta sikeresen. Fiatalok oktatásával is foglalkozott. Többségében bútorasztalosok lettek a tanítványai, de ezenkívül az asztalos szakma és a faszobrászat alapjait is elsajátíthatták nála a tanulók. Több tanulója az Év asztalosa kitüntető címet is megszerezték munkáikkal.[1]
1984-ben Solymárra költözött családjával és kiváltotta az iparengedélyt, hogy magánvállalkozást tudjon indítani. Bútorkópia-gyártással és restaurálással foglalkozik szívesen. A faragás számára kissé háttérbe szorult, de még mindig a szíve csücske maradt.[1]
Egy régi barátja kérte meg első alkalommal régi bútorainak felújítására. Egyre több lett az ismerősökön keresztül érkező restaurálási munka, és ez szinte teljesen háttérbe szorította a faragást. Az igényes munka szájról szájra terjedő híre mind több megrendelőt csalt Solymárra. Többek között barokk oltárt is hoztak külföldről restaurálásra.[1]
Ezenkívül több hónapra külföldre utazott nagyobb munkák elvégzésére. Volt oktatója, Pallós József faszobrászmester neve még évtizedek után is kiváló ajánlólevélnek bizonyult a pályán. Ezért hangsúlyozza Pál József a képzés minőségének a fontosságát ma is.[1]
A restaurálásnál csak melegenyvet használ a mester, és a felületeket soha nem lakkozza, csak politúrozza hagyományos módon. Pál József lakása kisebb múzeumnak is beillene. Cseresznyegömb varrókészlet, szekreter, faliórák, faragott képkeretek benne saját festményekkel, komód, saját kezűleg készített faragott lépcsőfeljáró és faragott facsillár.[1]
Munkái
[szerkesztés]- a fertődi Esterházy-kastély bútorrestaurálása
- a Szabó Ervin Könyvtár bútorrestaurálása
- a székesfehérvári Fekete Sas Patika bútorrestaurálása
- a sárospataki templom 17 méter magas főoltárának faragásai
- a Sándor-palota székegyüttesének másolatkészítése