Charles Frederick Worth
Charles Frederick Worth | |
Született | 1825. október 13.[1][2][3][4][5] Lincolnshire |
Elhunyt | 1895. március 10. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Párizs |
Állampolgársága | |
Házastársa | Marie Vernet Worth (1851. június 21. – 1898)[6] |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | formatervező |
Sírhelye | Cimetière Carnot[7] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Frederick Worth témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Charles Frederick Worth (Bourne, 1825. október 13. – Párizs, 1895. március 10.) angol divattervező, a Worth Divatház alapítója. Számos divatszakértő nevezi az haute couture apjának. Ugyancsak nevéhez kötik a divat üzletté, iparrá forradalmasítását.
Innovatív tervező, 1858-ban Párizsban nyitotta meg divatboltját. Legrangosabb ügyfelének Eugénie császárné kérésének megfelelően a XIX. század ruháit alakítottá át, oly módon, hogy jobban illeszkedjen a mindennapi élethez. Ő volt az első, aki élő modelleket alkalmazott, hogy népszerűsítse, bemutassa ruháit ügyfelei előtt. Első volt abban is, hogy márkás címkéket varrt a ruháira, hogy azonosítsa a ruhára, hogy azonosítani lehessen a készítőjét. Szinte minden ügyfele meglátogatta szalonjában, így a Worth divatház a társasági élet egyik központja is volt, fontos találkozópont.
A kezdetek
[szerkesztés]1852-ben értékesítési asszisztensként dolgozott a Gagelin-Opigez & Cie-nél, amely egy tekintélyes párizsi vállalat volt.
Selyemszöveteket, kendőket, tartozékokat árult. Azért kezdett varrni, hogy kiegészítse a kendőket, ezek kezdetben egészen egyszerű dizájnok voltak, de megragadta a bolt ügyfeleinek figyelmét. Gagelin megengedte Worthnak, hogy megnyissa saját termékeinek részlegét, ez volt az első belépő a ruhák birodalmába.
Worth Ház sikere
[szerkesztés]Worth új megközelítést ajánlott a ruhák létrehozására a szabásmunka terén, sokféle szövetet kínált.
Egy évtizeden belül tervrajzai nemzetközileg is nagy sikernek örvendett.
Szintén megváltoztatta az ügyfél és a ruha gyártója közötti kapcsolat dinamikáját. Korábban a ruha készítője látogatott az ügyfél otthonába, ezzel szemben ügyfelei szívesen konzultáltak vele szalonkában, amely egy fontos társadalmi találkozópont lett. A divatházat 50 alkalmazottal nyitotta meg, de idővel több mint 1200 főt foglalkoztató vállalkozássá nőtt.
Divatújdonságok
[szerkesztés]Sikerének legmagasabb pontján, átformálta a rendkívül népszerű trendet a crinolint, amely egyre nagyobb méretűvé vált, ez megnehezítette a nők számára a legegyszerűbb tevékenységeket is, például az ajtón történő átsétálás, ülés, kéztartás vagy éppen a gyerekekkel történő együtt játszás.
Worth úgy gondolta érdemes egy praktikusabb sziluettet megtervezni a nők számára, így a crinolint szűkre szabta, legnagyobb részét hátulra helyezte, felszabadítva ezzel a női viselet mellső és oldal részeit. Hatalmas sikernek örvendett, végül teljesen elhagyta a crinolint és egyenes ruhadarabokat hozott létre.
Majd úgy vélte érdemes lenne létrehozni, egy olyan szoknyát, amiben könnyebben tudnak járni a nők, tehát rövidíteni a szoknyát. Eugénie császárnő szerette a hosszú sétákat, a hosszú szoknyákat viszont annál kevésbé. Azonban ez túlságosan radikálisnak tűnt, sokkolónak hatott, mert a ruha bokáig ért, ám idővel elfogadták, ma a Metropolitan Művészeti Múzeumban őrzik Worth 1885-ben készített gyaloglóruháját.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles_Frederick_Worth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ házassági anyakönyvi kivonat és halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ A divatmodellek történelme, https://modellugynokseg.blog.cosmopolitan.hu