Ugrás a tartalomhoz

Charles Frederick Worth

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Frederick Worth
Született1825. október 13.[1][2][3][4][5]
Lincolnshire
Elhunyt1895. március 10. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs
Állampolgársága
HázastársaMarie Vernet Worth (1851. június 21. – 1898)[6]
Gyermekei
  • Gaston-Lucien Worth
  • Jean-Philippe Worth
Foglalkozásaformatervező
SírhelyeCimetière Carnot[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Frederick Worth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Charles Frederick Worth (Bourne, 1825. október 13.Párizs, 1895. március 10.) angol divattervező, a Worth Divatház alapítója. Számos divatszakértő nevezi az haute couture apjának. Ugyancsak nevéhez kötik a divat üzletté, iparrá forradalmasítását.

Innovatív tervező, 1858-ban Párizsban nyitotta meg divatboltját. Legrangosabb ügyfelének Eugénie császárné kérésének megfelelően a XIX. század ruháit alakítottá át, oly módon, hogy jobban illeszkedjen a mindennapi élethez. Ő volt az első, aki élő modelleket alkalmazott, hogy népszerűsítse, bemutassa ruháit ügyfelei előtt. Első volt abban is, hogy márkás címkéket varrt a ruháira, hogy azonosítsa a ruhára, hogy azonosítani lehessen a készítőjét. Szinte minden ügyfele meglátogatta szalonjában, így a Worth divatház a társasági élet egyik központja is volt, fontos találkozópont.

A kezdetek

[szerkesztés]
Erzsébet magyar királyné Ch. F. Worth által tervezett, gyémántokkal díszített estélyi ruhában (Franz Xaver Winterhalter festménye)

1852-ben értékesítési asszisztensként dolgozott a Gagelin-Opigez & Cie-nél, amely egy tekintélyes párizsi vállalat volt.

Selyemszöveteket, kendőket, tartozékokat árult. Azért kezdett varrni, hogy kiegészítse a kendőket, ezek kezdetben egészen egyszerű dizájnok voltak, de megragadta a bolt ügyfeleinek figyelmét. Gagelin megengedte Worthnak, hogy megnyissa saját termékeinek részlegét, ez volt az első belépő a ruhák birodalmába.

Worth Ház sikere

[szerkesztés]

Worth új megközelítést ajánlott a ruhák létrehozására a szabásmunka terén, sokféle szövetet kínált.

Egy évtizeden belül tervrajzai nemzetközileg is nagy sikernek örvendett.

Szintén megváltoztatta az ügyfél és a ruha gyártója közötti kapcsolat dinamikáját. Korábban a ruha készítője látogatott az ügyfél otthonába, ezzel szemben ügyfelei szívesen konzultáltak vele szalonkában, amely egy fontos társadalmi találkozópont lett. A divatházat 50 alkalmazottal nyitotta meg, de idővel több mint 1200 főt foglalkoztató vállalkozássá nőtt.

Divatújdonságok

[szerkesztés]
Marie Augustine Worth az első manöken[8]

Sikerének legmagasabb pontján, átformálta a rendkívül népszerű trendet a crinolint, amely egyre nagyobb méretűvé vált, ez megnehezítette a nők számára a legegyszerűbb tevékenységeket is, például az ajtón történő átsétálás, ülés, kéztartás vagy éppen a gyerekekkel történő együtt játszás.

Worth úgy gondolta érdemes egy praktikusabb sziluettet megtervezni a nők számára, így a crinolint szűkre szabta, legnagyobb részét hátulra helyezte, felszabadítva ezzel a női viselet mellső és oldal részeit. Hatalmas sikernek örvendett, végül teljesen elhagyta a crinolint és egyenes ruhadarabokat hozott létre.

Majd úgy vélte érdemes lenne létrehozni, egy olyan szoknyát, amiben könnyebben tudnak járni a nők, tehát rövidíteni a szoknyát. Eugénie császárnő szerette a hosszú sétákat, a hosszú szoknyákat viszont annál kevésbé. Azonban ez túlságosan radikálisnak tűnt, sokkolónak hatott, mert a ruha bokáig ért, ám idővel elfogadták, ma a Metropolitan Művészeti Múzeumban őrzik Worth 1885-ben készített gyaloglóruháját.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles_Frederick_Worth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. a b BnF források (francia nyelven)
  6. házassági anyakönyvi kivonat és halotti anyakönyvi bizonyítvány
  7. Find a Grave (angol nyelven)
  8. A divatmodellek történelme, https://modellugynokseg.blog.cosmopolitan.hu