Cefalù

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cefalù
Cefalu paese.jpg
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Megye
Irányítószám 90015
Körzethívószám 0921
Forgalmi rendszám PA
Népesség
Teljes népesség 14 407 fő (2012)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 16 m
Terület 66,24 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Cefalù (Olaszország)
Cefalù
Cefalù
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 38° 02′ 22″, k. h. 14° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 38° 02′ 22″, k. h. 14° 01′ 19″
Elhelyezkedése  * Palermo megye * Metropolitan City of Palermo  térképén
Elhelyezkedése
térképén
Cefalù weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cefalù témájú médiaállományokat.

Cefalù (szicíliai nyelven Cifalù) ősi város a szicíliai Palermo megyében, Olaszországban. Itt található a Cefalùi egyházmegye püspöki székhelye. A sziget északi részén, a Tirrén-tenger partján fekszik, kb. 75 kilométerre a provincia székhelyétől, és 185 km-re Messina városától. A város Szicília legnagyobb turistalátványosságai közé tartozik. Az utazó többek között római fürdőket, egy ősi katedrálist, szépséges tengerpartokat találhat a városban.

Történelme[szerkesztés]

A strand

Cefalù nevét először Kr. e. 396-ban említik feljegyzésekben. Fontos helyzete, úgy tűnik, mindig is kedvező fekvéséből fakadt. A város görög neve Kephaloidion: a görög "kefalé" (jelentése: hegyfok) szóból ered. Ez a szirt ma is látható a város fölött. A város ókori történelme nem túl eseménydús, bár a prehellén időkből számos lelet maradt fönn, ami azt bizonyítja, hogy a mai város fölötti barlangokban emberek éltek. A város nem volt görög gyarmat, erre legalábbis nem utalnak források. Diodórosztól tudjuk, hogy Kr. e. 396-ban a karthágói hadvezér, Imilkon szövetséget kötött az itt lakókkal. Kr. e. 307-ben Szürakuszai türannosza, Agathoklész foglalta el. A várost – árulás révén – Kr. e. 254-ben bevették a rómaiak, az ő uralmuk alatt virágzásnak indult, és megkapta Szicília pronvincia "civitas de cumana" címét. Az arab (szaracén) támadásokat Cefalù sokáig állta, de végül 858-ban elfoglalták. A kitartó ellenállás miatt büntetésből lemészárolták a teljes lakosságot, a várost pedig fölgyújtották. A normannok söpörték ki végül az arabokat a területről. Uralmuk (például II. Roger) alatt felvirágzott a művészet és a városi élet. 1131-ben püspöki székhellyé avatták.

Látványosságai[szerkesztés]

A katedrális

Az itt föllelhető ősi romok egy sokszögű, ókori épületben merülnek ki (ez a szerkezet Szicílián meglehetősen ritka), melynek minden oldalán sétaút vezet, és mindegyikhez tartozik egy-egy kamrabejárat. Ezeket szépen vágott kőből építették, görög módra, de hogy pontosan mikor, azt nem lehet biztosan tudni. Abból kiindulva, hogy a tömbök illesztése igen pontos, az időpont nem lehet túl korai.

A hegycsúcson állnak a szaracén vár romjai. A város erődítményei régebben a partvonalig értek, ott, ahol ma a modern városrész fekszik. Itt két hosszú fal védte a kikötőt. A masszív, négyszögletes kövekből álló fal maradványait ma megtalálhatjuk a déli Garibaldi-kikötőben.

A mai várost a hegy lábánál, a tengerparton alapította meg II. Roger szicíliai király, 1131-ben. Ekkor kezdték el fölépíteni a katedrálist is. A főhomlokzatot két négyemeletes torony határolja. Említésre méltó még a kerek ívű normann bejárat. A keleti falba egy félköríves apszis ékelődik.

A katedrális[szerkesztés]

A katedrálist 1131-ben kezdték el fölépíteni, II. Roger parancsára. Az uralkodó egy tengeri viharból menekült meg, és ezért döntött úgy, hogy templomot épít a Szűzanyának. Az építkezés lassan haladt. A templomot sosem fejezték be teljesen. A normann építészetre jellemző stílusban épült, amit pontosabban szicíliai román stílusnak nevezünk. A külső rész szépen megmaradt, csúcsos ívek és ablakok díszítik. Ez utóbbiak egy-, illetve kétosztatúak. A háromíves főkaput Ambrogio da Como tervezte, 1471-ben készült el. A díszkapu éke egy nagy művészi értékkel bíró márványfaragvány. A háromhajós belső teret csúcsíves oszlopsorok tagolják. Fontos eleme a keresztelőkút, amelyet négy dombormű-oroszlán ékít. Jelentős még egy 15. századi freskó (az ábrán Szűz Mária látható a kis Jézussal). Az épület legrégibb része állítólag maga a szentély, amelyet a hagyomány szerint 1131 pünkösdjén kezdtek el megépíteni.

Egyéb templomok[szerkesztés]

  • Santa Maria dell'Odigitria, más néven Itria.
  • Santa Oliva
  • San Sebastiano
  • Sant'Andrea
  • San Leonardo
  • Az Immacolatella
  • A Santissimo Sacramento oratóriuma
  • Szt. Balázs
  • Santo Stefano
  • Santissima Trinità
  • Santissima Annunziata
  • Szt. Katalin monostora
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cefalù témájú médiaállományokat.