Catalan-állandó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A matematika megoldatlan problémája:
A Catalan-állandó irracionális? És ha az, vajon transzcendens is?
(A matematika további megoldatlan problémái)

A matematikában a G Catalan-állandó időnként a kombinatorikai becslésekben fordul elő. Definíciója:

ahol β a Dirichlet-féle bétafüggvény. Numerikus értéke közelitően[1]

G = 0,915 965 594 177 219 015 054 603 514 932 384 110 774 …

Nem ismeretes, hogy a G vajon irracionális szám-e, arról nem is beszélve, hogy transzcendens-e.

Az állandót Eugène Charles Catalan (1814–1894) belga matematikusról nevezték el.

Integrálazonosságok[szerkesztés]

.

és

ahol K(x) egy teljes első fajú elliptikus integrál.[2]

Alkalmazás[szerkesztés]

A G többnyire a kombinatorikában fordul elő, valamint a második poligamma-függvény értékeiben, melyet trigamma-függvénynek is hívnak (tört argumentummal):

Simon Plouffe (1956) kanadai matematikus egy végtelen azonossággyűjteményt szerkesztett, a trigamma-függvény és a Catalan-állandó között; ezek az összefüggések gráfokkal kifejezhetőek. A G feltűnik a hiperbolikus metsző típusú eloszlásban is.

Gyorsan konvergáló sorozatok[szerkesztés]

A következő két képlet gyorsan konvergáló sorozatokat tartalmaz, ezért alkalmas numerikus számításokra:

és

Az ilyen sorozatok elméleti alapjai Broadhursttől (első képlet),[3] illetve Srínivásza Rámánudzsantól (második képlet)[4] származnak. A Catalan-állandó gyors számítási algoritmusát Jekatyerinya Karacuba alkotta.[5][6]

Számjegyeinek száma[szerkesztés]

A Catalan-állandó ismert tizedesjegyeinek száma drámai módon emelkedett az utóbbi évtizedekben. Ez részben a számítógépek teljesítménynövekedésének, másrészt hatékonyabb algoritmusok kidolgozásának köszönhető.[7]

A Catalan-állandó ismert tizedesjegyeinek száma:

A Catalan-állandó ismert tizedesjegyei:
Dátum Tizedesjegyek A számítást végezte:
1832 16 Thomas Clausen
1858 19 Carl Johan Danielsson Hill
1864 14 Eugène Charles Catalan
1877 20 James W. L. Glaisher
1913 32 James W. L. Glaisher
1990 20 000 Greg J. Fee
1996 50 000 Greg J. Fee
1996. aug. 14. 100 000 Greg J. Fee & Simon Plouffe
1996. szept. 29. 300 000 Thomas Papanikolaou
1996 1 500 000 Thomas Papanikolaou
1997 3 379 957 Patrick Demichel
1998. jan. 4. 12 500 000 Xavier Gourdon
2001 100 000 500 Xavier Gourdon & Pascal Sebah
2002 201 000 000 Xavier Gourdon & Pascal Sebah
2006. okt. 5 000 000 000 Shigeru Kondo & Steve Pagliarulo[8]
2008. aug. 10 000 000 000 Shigeru Kondo & Steve Pagliarulo[9]
2009. jan. 31. 15 510 000 000 Alexander J. Yee & Raymond Chan[10]
2009. ápr. 16. 31 026 000 000 Alexander J. Yee & Raymond Chan[10]
April 6, 2013 100 000 000 000 Robert J. Setti
June 7, 2015 200 000 001 100 Robert J. Setti[11]

Irodalom[szerkesztés]

  • E.A. Karatsuba: Fast evaluation of transcendental functions. (hely nélkül): , Probl. Inf. Transm. Vol.27, No.4. 1991.  
  • Bradley, David M: A class of series acceleration formulae for Catalan's constant". (hely nélkül): The Ramanujan Journal 3 (2). 1999.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.gutenberg.org/etext/812
  2. Elliptikus függvények, 2022. július 6. [2022. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. D.J. Broadhurst, "Polylogarithmic ladders, hypergeometric series and the ten millionth digits of ζ(3) and ζ(5)", (1998) arXiv math.CA/9803067
  4. B.C. Berndt, Ramanujan's Notebook, Part I., Springer Verlag (1985)
  5. E.A. Karatsuba, Fast evaluation of transcendental functions, Probl. Inf. Transm. Vol.27, No.4, pp.339-360 (1991)
  6. E.A. Karatsuba, Fast computation of some special integrals of mathematical physics. Scientific Computing, Validated Numerics, Interval Methods, W.Krämer, J.W.von Gudenberg, eds.; pp. 29-41, (2001)
  7. Gourdon, X., Sebah, P; Constants and Records of Computation
  8. Shigeru Kondo's website. [2008. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 31.)
  9. Constants and Records of Computation
  10. a b Large Computations
  11. Catalan's constant records using YMP