Carl Erwin Walz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carl E. Walz

Carl Erwin Walz (Cleveland, Ohio, 1955. szeptember 6. –) amerikai űrhajós, ezredes.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben a Kent State University (Ohio) keretében fizikából summa cum laude diplomázott. 1977-ben a John Carroll University (Ohio) keretében szilárdtestfizikából doktorált. 1979-1982 között az Atomenergia Detection System keretében radioaktív elemzéssel foglalkozott. 1983-tól a Haditengerészet (USAF) tesztpilótája. 1983-1987 között tesztpilótaként tevékenykedett. Az F–16 különböző változatait tesztelte. 1987-1990 között repülési tesztet menedzser.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként a NASA központjában Washingtonban megbízott igazgató (feladata a Humán kutatás, technológiafejlesztés, nukleáris energia és meghajtás, a robotprogram). Tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Négy űrszolgálata alatt összesen 230 napot, 13 órát és 4 percet (5533 óra) töltött a világűrben. 2008. december 5-én köszönt el az űrhajósoktól. Az Orbital Sciences Corporation Advanced Program alelnöke.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–51, a Discovery űrrepülőgép 17. repülésének küldetés specialista. A legénység pályairányba állította az Advanced Communications Technology Satellite (ACTS) kommunikációs műholdat. Ezt követően sor került egy 7 órás űrsétára, melyen Newman és Carl Walz|Walz űrhajósok a Hubble űrtávcső három hónappal későbbre tervezett javításának egyes lépéseit gyakorolták. Működtették az Orbiting Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrometer (ORFEUS) csillagászati ultraibolya spektrométert. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 11 percet (236 óra) töltött a világűrben. Egy űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 7 óra 5 percet töltött az űrrepülőgép rakterében. 6 608 628 kilométert (4 106 411 mérföldet) repült, 157 kerülte meg a Földet.
  • STS–65, a Columbia űrrepülőgép 17. repülésének küldetés specialista. A Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban 12 órás váltásokban végezték a kereskedelmi megrendelés kísérleteit, az anyagok előállítását (több mint 80 program). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 17 órát és 55 percet (354 óra) töltött a világűrben. 9 886 200 kilométert (6 143 000 mérföldet) repült, 235 kerülte meg a Földet.
  • STS–79, az Atlantis űrrepülőgép 17. repülésének küldetés specialista. Hatodik repülés a Mir űrállomásra. Magával vitte az új dokkoló rendszert, illetve a hosszútávra berendezkedő legénységet. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 3 órát és 19 percet (243 óra) töltött a világűrben. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.
  • STS–108, a Endeavour űrrepülőgép 17. repülésének fedélzeti mérnök (hosszútávú űrszolgálat kezdése). A 12. repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a 6 és fél hónapos tartózkodás legénység: két amerikai asztronauta és egy orosz űrhajós. Szállítottak több mint 3 tonna ellátást, logisztikai- és a tudományos berendezést, a Raffaello többcélú logisztikai modult. Visszafelé több mint 2 tonna hulladékot (kutatási anyagot) hoztak. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti, karbantartási programot is végrehajtottak. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 19 órát és 36 percet (283 óra) töltött a világűrben. Űrszolgálata alatt kettő űrsétát (EVA) végzett, összesen 11 óra és 52 perc időtartamban. 7 700 000 kilométert (4 800 000 mérföldet) repült, 186 kerülte meg a Földet. Az STS–111 fedélzetén tért vissza kiinduló bázisára.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

STS–102, a Discovery űrrepülőgép 29. repülésének fedélzeti mérnöke.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]