Ugrás a tartalomhoz

Szürke szirtcápa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Carcharhinus amblyrhynchos szócikkből átirányítva)
Szürke szirtcápa
Szürke szirtcápa egy korallzátonyon
Szürke szirtcápa egy korallzátonyon
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Szirticápák (Carcharhinus)
Blainville, 1816
Faj: C. amblyrhynchos
Tudományos név
Carcharhinus amblyrhynchos
(Bleeker, 1856)
Szinonimák
  • Carcharhinus amblyrhinchos (Bleeker, 1856)
  • Carcharinus amblyrhynchos (Bleeker, 1856)
  • Carcharhinus amblyrhynchus (Bleeker, 1856)
  • Carcharias amblyrhynchos Bleeker, 1856
  • Carcharhinus melanopterus (non Quoy & Gaimard, 1824)
  • Carcharhinus menisorrah (Müller & Henle, 1839)
  • Carcharhinus spallanzani (non Péron & Lesueur, 1822)
  • Carcharhinus wheeleri Garrick, 1982
  • Carcharias nesiotes Snyder, 1904
  • Eulamia melanoptera (non Quoy & Gaimard, 1824)
  • Galeolamna coongoola Whitley, 1964
  • Galeolamna fowleri Whitley, 1944
  • Galeolamna tufiensis Whitley, 1949
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke szirtcápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke szirtcápa témájú médiaállományokat és Szürke szirtcápa témájú kategóriát.

A szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj.

A miocén időszakban élt hasonló fogszerkezetű Carcharhinus priscus gyakori volt Magyarország területén, mintegy 15 millió évvel ezelőtt, főleg a Börzsönyt, és a Visegrádi hegységet körülvevő korallzátonyok vizeiben.

Előfordulása

[szerkesztés]

Főként a trópusi tengerekben fordul elő. Életmódja korallzátonyokhoz kötött, így a zsákmányát is itt szerzi. A korallzátonyok nyílt-tenger felé néző oldalán él. A közepes mélységeket kedveli (20 métertől kb. 60-70 méterig), legfeljebb 150 méteres mélységig fordul elő. Nyugaton a Vörös-tengerig és az Indiai-óceán kelet-afrikai partvidékéig, keleten Polinéziáig fordul elő.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kis, illetve a közepes méretű cápafajok közé tartozik. A nőstények általában nagyobbak, testhosszuk 2,5 méter is lehet. A hímek legfeljebb 2 méteresre nőnek meg. Testük megnyúlt, torpedó alakú. A mellúszók hajlított háromszög alakúak, a hátúszó a mell és a has alatti úszók között helyezkedik el. A kisebb második hátúszó alatt található a páratlan farok alatti úszó. Farokúszója jól fejlett, szerkezete aszimmetrikus, alsó és felső lebenyét fekete színű sáv díszíti. A hátúszó csúcsán és hátsó részén gyakran egy fehér színű csík található.

Életmódja

[szerkesztés]

Folyamatosan úszniuk kell, ha megállnak elsüllyednek és elpusztulnak, ezért az áramlatokban pihennek. Megfigyelések alapján, a szirtcápák rendkívül kifinomult és fejlett testbeszéd jelekkel kommunikálnak egymással. Csoportokban él, a kisebb, összetartó közösségeken belül az egyedek között mindig alá-fölérendeltség érvényesül. A csoportok, és azon belül az egyedek, saját területtel rendelkeznek, amit agresszívan védenek más cápafajokkal, vagy nagyobb méretű betolakodókkal (pl.: a búvárok) szemben.

Táplálkozása

[szerkesztés]

Nappal és éjjel is egyaránt vadásznak. Táplálékukat a korallzátonyok mentén honos csontoshal-félék, pl.: a pillangósügérek, az angyalhalak, a papagájhal-félék és a fűrészes sügérek alkotják, de kedvelik a lábasfejűeket is, különösen a nyolckarú polip-féléket.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget körülbelül 2 éves korban érik el. A párzási időszak nyáron van. Elevenszülő faj. A vemhességi idő kb. 12 hónap. Az utódok száma átlagosan 1-6, melyek születéskori testhossza már kb. 45-60 centiméter. Az úszókon és a test hátsó részén hegek találhatók. Ezek a hímtől származnak, amely párzás közben harapdálja a nőstényt, hogy az ne tudjon elúszni.

Támadások

[szerkesztés]

Az emberre nézve csak mérsékelten veszélyes faj. Csak néhány, nem túl súlyos kimenetelű támadást ismerünk, amelyek kivétel nélkül területvédő támadásnak bizonyultak.

A búvárok fő merülőhelyei

[szerkesztés]
Ország fő szezon
Egyiptom május-szeptember
Szudán május-szeptember
Malajzia február-május
India december-május
Maldív szigetek egész évben
Fülöp-szigetek november-június
Seychelles-szigetek szeptember-június

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Grey reef shark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.