Bárdos Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárdos Pál
Az első évtized című könyvében (Csigó László felvétele)
Az első évtized című könyvében
(Csigó László felvétele)
SzületettWeisz Pál
1936. március 30.
Makó
Elhunyt2017. június 26. (81 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFenákel Judit
GyermekeiBárdos András
Foglalkozása
IskoláiSzegedi Tudományegyetem (–1959)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bárdos Pál (Makó, 1936. március 30. – Budapest, 2017. június 26.) magyar író, egyetemi adjunktus (1959–1972), a Magyar Rádió főmunkatársa, a Rádiószínház dramaturgja (1972–1996). Fia Bárdos András újságíró, televíziós műsorvezető. Felesége, Fenákel Judit írónő.[3]

Életpályája[szerkesztés]

Nevelőapja Bárdos Miklós, anyja Földes Erzsébet volt.[4] 1958-ban kötött házasságot Fenákel Judit író, újságíróval. Két fiuk született: Bárdos László (1960) és Bárdos András (1964). 1959-ben végzett a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán. 1959–1960-ban a szegedi Ságvári Gyakorló Gimnázium tanára volt. 1960–1972 között adjunktus volt az egyetem irodalomtörténeti tanszékén. 1972-ig Szegeden élt, tanársegéd volt. 1972–1996 között a Magyar Rádió főmunkatársa, a Rádiószínház dramaturgja volt. 1983-tól a Játékszínben is végzett dramaturgiai munkát. 1996-ban nyugdíjba vonult.

2017. július 2-án kísérték utolsó útjára a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben.[5]

Főbb művei[szerkesztés]

Regények és elbeszélések[szerkesztés]

  • Nyolc lány meg a Sárkány ; elbeszélések, 1959, Szeged Tiszatáj
  • Zűrzavar (regény), 1962, Budapest, Magvető
  • Estétől reggelig ; Regény, 1966, Budapest, Szépirodalmi
  • Különös ismertetőjele a félelem ; Regény, 1967, Budapest, Szépirodalmi
  • Négyszáz forint ; Elbeszélések, 1971, Budapest, Szépirodalmi
  • Az elintézetlen ügy ; Regény, 1971, Budapest, Szépirodalmi
  • Az első évtized ; Regény, 1975, Budapest, Szépirodalmi
  • A kancsal és a démonok ; Regény, 1979, Budapest, Szépirodalmi
  • A második évtized; Regény, 1981, Budapest, Szépirodalmi
  • Tükör előtt ; Elbeszélések, 1984, Budapest, Szépirodalmi
  • Sose lesz vége ennek a napnak ; Regény, 1985, Budapest, Magvető
  • Az első évtized ; Regény. 2. kiadás, 1985, Budapest, Szépirodalmi
  • Stan és Pan ; Regény, 1988, Budapest, Magvető
  • Leszámolás ; Regény, 1995, Budapest, Cserépfalvi
  • Mózes, az egyiptomi; Regény, 2000, Budapest, Türelem Háza bt.
  • Stan és Pan ; Regény 2. kiadás, 2001, Budapest polgART
  • Emlékkönyv; Regényszerű elbeszélésfüzér, 2004, Budapest, Aura Kiadó
  • Dögcédulák; Regényszerű elbeszélésfüzér, 2006, Budapest, Aura Kiadó
  • Mindenféle tünemények, 2006, Budapest, Babel Kiadó
  • Keresztül-kasul az életen, 2008, Budapest, Novella kiadó
  • Pótkötet a Keresztül-kasul az életen című kötethez; Novella, Budapest, 2009
  • Frau Földes von Makó, 2012, Budapest, Syllabux Könyvkiadó
  • A gyomorbajos nyomozó esete 2012, Syllabux kiadó
  • Frau Földes von Makó 2,3,4 , 2013, Syllabux Kiadó
  • Pagoda, 2014, Syllabux Kiadó
  • A gyomorbajos nyomozó esete a szerelemmel 2016 Syllabux kiadó
  • Stan és Pan. Vadászat Mengelére; 3. kiad.; XXI. Század, Budapest, 2016

Drámák[szerkesztés]

  • Úriszék; Színmű 3 felvonásban; Szegedi Nemzeti Színház
  • Úriszék ; 3 részes rádióváltozat; Magyar Rádió
  • Az ajtó ; Operaszövegkönyv; Semperoper Drezda

Televízió[szerkesztés]

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Volt itt egy asztalos; Magyar Rádió
  • Doktor Fux találmánya; Magyar Rádió
  • A költő és a király; Magyar Rádió
  • A bon; Magyar Rádió
  • Kísértetház; Magyar Rádió
  • A rémbakter; Magyar Rádió, MDR
  • Ki az az Emilia?; Magyar Rádió
  • A goromba tábornok esete; Magyar Rádió
  • A közös öltöző foglyai; Magyar Rádió

Dokumentumdrámák[szerkesztés]

  • Rákóczi induló; Magyar Rádió,
  • Szép Ernő voltam; Magyar Rádió

Antológiák[szerkesztés]

  • Szegedi Fiatalok
  • Visszhang
  • Körkép
  • Szülőföldem Magyarország
  • Szegedtől Szegedig
  • Szerelmes novellák
  • Makói Holokauszt Emlékkönyv
  • Magyar Királyok
  • Magyar Honvédsorsok
  • Itt nincsenek pillangók?

Folyóiratok és újságközlések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Elhunyt Bárdos Pál író
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  4. ↑ "csak édesanyja újból való férjhezmenetele után lett Bárdos, mivel nevelőapja örökbe fogadta testvérével együtt." Seres József: Bárdos Pál: A második évtized (1982) Kortárs, 26. évfolyam, 10. szám Online elérés
  5. ↑ https://www.szombat.org/kultura-muveszetek/elhunyt-bardos-pal-iro

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bárdos_Pál&oldid=27032155”