Bunara (Petrovac)
| Bunara | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,02 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 48″, k. h. 16° 35′ 13″Koordináták: é. sz. 44° 31′ 48″, k. h. 16° 35′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bunara (szerbül: Бунара) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. A daytoni békeszerződés után megosztott Bunara településenek a Szerb Köztársaság területéhez tartozó, kis része.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 86 km-re délnyugatra, községközpontjától 14 km-re északkeletre, a Bravsko polje keleti részén fekszik. Jasenovactól délkeletre található a Podovi-hegy, majd egy szurdok következik, ahol Bunara található. Mögötte van egy másik lejtős fennsík, amely szelíden emelkedik egészen Srneticáig. Mindezek a felszínformák iránya egybeesik a Bravsko polje-fennsík alapirányával, amely nyugat-keleti irányú. A fennsíkon kis völgyek találhatók, melyekben minden oldalon apró fészkekként víznyelők vannak szétszórva. Itt található a Bravsko polje legalacsonyabb pontja is, mely mindössze 606 méterrel található a tengerszint fölött.[3]
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 102 | 4 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 4 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 106 | 4 |
Története[szerkesztés]
A település területe már az ókorban is lakott volt. Ezt bizonyítja a Gradina nevű lelőhelyen található késő bronzkori erődített település maradványa.[5]
1941-ben a település a Független Horvát Állam része lett. Ezt követően indult meg a boszniai szerbek felkelése a horvát uralom ellen. 1941. szeptember 20-án és 21-én az Usztasa tisztogató hadműveletet hajtott végre a környékbeli szerb falvak ellenállásának felszámolására, mely Bunarát is érintette. Ennek során a környező falvak, Bunara, Jasenovac, Donje Polje és Glavica házait felgyújtották és mintegy 190 lakosát gyilkolták meg. Mintegy 200 lakos a környező erdőkbe menekült.[6]
A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település nagyobbik része a föderációhoz került, csak egy kisebb terület került Szerb Köztársasághoz.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gradina – ókori erődített település maradványai. Az egyenetlen területű lelőhely egy platón, egy 20x50 méteres területen fekszik. A védtelenebb északi és déli oldalán magas kőfalak határolták, melyek még ma is mintegy 3 méter magasan állnak. A másik két oldalát mély szakadékok teszik megközelíthetetlenné. A platón számos ókori kerámiatöredék és egyéb háztartási hulladék került elő. A szakemberek a korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
- ↑ Petar Rađenović, 1925. - BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Petrovac u NOB. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. március 3.)
További információk[szerkesztés]
